Dr. Lux Gyula: Nyelvi adatok a délszepesi és dobsinai német nép településtörténetéhez (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 32., Rudabánya, 2004)

7. Szótörténet és szóföldrajz - b) A dobsinai, erdélyi szász (besztercei) és moselfrank nyelvjárásokban előforduló szók, amelyek közös eredetre engednek következtetni

dine „Verhandlung" (gerichtl. Verh.), erdsz. tëdign, moselfrk. dêdijn „streiten". tejnpich dohos „dumpfig, muffig", erdsz. dempich u. a. iichin gondolkodni „denken, erfinden", erdsz. dichten, tichten u. a. iïarnikî nn. som „Kornelkirsche", erdsz. tiern, moselfrk. tierl, u. a. fszász sternikel „kleine Pflaume". -ioch nap, de csak a hét napjainak nevében: zőntoch „Sonntag", níöntoch „Montag" stb.: a nap neve egyébként dr tök. traek, traege száraz „trocken", erdsz. dreich; ez a szó csak a Közép- és Alsórajna vidékén ismeretes drugeterületről származhatik. (Frings, Sprache u. Siedlung im mitteldeuschen Osten, 8. 1.), moselfrk. drei n. a., dreign „trocknen". tröznt hn. gyep. „Rasen", alfrk. (Cronenberg) fräsen u. a., fsz. tröznt u. a.; ez a szó Lumtzer magyarázata szerint egy *twrozn alakra volna visszavezethető, amelyből az alfrk. megőrizte a TV- > f-, a d. és szep. pedig a t- hangot. trotsn csoszogni „schwerfällig, träge gehen", erdsz. tratschen, moselfrk. dratschen „im Wasser, Kot herumpatschen". iutr nn. trombita „Trompete", holl. tute „Tüte", kaln. tute „Blashorn". tutrn trombitálni „ins Horn blasen", kaln. tuten „auf dem Hörne blasen". isiapm csiripelni „zirpen", erdsz. tsipsn, isirpsn moselfrk. sïpsen, sirpsan u. a.; erdsz. tschirpsn, moselfrk. tschirpsan u. a. tsukln rázni, himbálni „schaukeln, schütteln", erdsz. tsokeln, moselfrk. sokeln u. a. übr. hn. part „Ufer", erdsz. ober, moselfrk. over u. a.; ez a szó kn. ill. aln. eredetű; a felsőnémetben még ma is idegen.