Dr. Lux Gyula: Nyelvi adatok a délszepesi és dobsinai német nép településtörténetéhez (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 32., Rudabánya, 2004)

7. Szótörténet és szóföldrajz - b) A dobsinai, erdélyi szász (besztercei) és moselfrank nyelvjárásokban előforduló szók, amelyek közös eredetre engednek következtetni

rë nyers „roh", erdsz. és moselfrk. rï u. a. ream bőgni „brüllen, röhren" ang. roar „brüllen"^ regütsn hörögve köhögni, hörögni „röchelnd basten",, erdsz. rugustn galambbúgásra mondják, moselfrk, ruksen u. a.; a fsz.-ben ismeretlen. remftl s. kenyérszéle „Brotrand", mondják olyan kenyérszeletre is, amelynek csak két oldalán van széle, héja; erdsz. rämf, moselfrk. ramf, rajnafrk. ramft „Brotrinde, Einfassung". retsn csúszni „rutschen", erdsz. és moselfrk. retsn, retsn u. a. rof, rop fel, le „herauf, herab", erdsz. draft, moselfrk. arof u. a. ros s. ló „Pferd, Roß"; ezt a szót szokták általában a felnémet nyelv egyik ismertető jelének tekinteni. Ez azonban megtalálható az alfrk. és holl. nyj.-okban is, sőt valószínű, hogy ott valamikor általános szó lehetett. (Paul, Grundriß I, 190. í. és Leihener DDG. II. 101. 1.) rosduek „Hängetuch unter den Wagen für Vieh futter, rosomolte Roßameise stb. Miután a gazdasági életnek igen sok szava rajnamenti eredetű, nem valószínű, hogy éppen a ló neve került volna bajor nyelvterületről ide a bányászok révén. rupich nyúzott „rupfig, so aussehend wie ein gerupfter Vogel" erdsz. és moselfrk. rupich u. a.; a fsz.ben ismeretlen. rüst korom „Ruß", erdsz. rast, moselfrk. luxemb. röst u. a. zëchn vizelni „härmen, seichen", erdsz. zëchn, moselfrk. zëchan u. a. zeflötr nn. habzó ital beteg tehén számára, erdsz. zëflauter „vom Wäschewaschen seifenschaumig gewordenes Wasser" rip. löter „schäumendes Seifenwasser." zaefm s. patak „Bach, Seifen", csak pataknevekben, egyébként di poch, Bolf zaefm „Wolfseifen", Stënzaefm „Steinseifen" stb. Ez a szó alsórajnai eredetű,