Dr. Lux Gyula: Nyelvi adatok a délszepesi és dobsinai német nép településtörténetéhez (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 32., Rudabánya, 2004)

7. Szótörténet és szóföldrajz - a) Latin, galloromán eredetű szók

elegendő. Az itt következő szójegyzék tehát csak előmunkálatnak tekinthető egy leendő szóföldrajzhoz. A szókészletnek két csoportját vesszük itt vizsgálat alá: a latin (galloromán-kelta) és a németalföldi-rajnamenti nyelvjárásokból származó szókat. a) Latin, galloromán eredetű szók. Ismeretes, hogy a Rajna mentén már az ókorban barátságos és háborús érintkezés állott fenn a rajnamenti germánok, kelták és rómaiak közt. Ennek az érintkezésnek a nyomai nemcsak a kultúrában, hanem a nyelvben is visszatükröződnek. A kultúrtárgyakkal igen sok szó is átkerült az egyik néptől a másikhoz, egyiknek a nyelvéből a másiknak a nyelvébe. Amellett jelentékeny népkeveredés is keletkezett: egyik helyen a germánok olvadtak a keltákba-rómaiakba, másik helyen fordítva.

148 E népkeveredés nyomai is meglátszanak e népek nyelvében. Minket ezúttal azok a szók érdekelnek, amelyek a d. nyj.-ba valószínűleg a Rajna középés alsó folyásának bal partján élő népek nyelvéből jutottak. Ezek a szók az eredetkutatás szempontjából különös jelentőséggel bírnak. Két csoportba oszthatók: az első csoportba azok tartoznak, amelyek az irodalmi nyelvben nem használatosak vagy ritkán fordulnak elő vagy más értelemben, a másodikba azok, amelyek az irodalmi nyelvben is ismeretesek ugyan, de a d. nyj.-ba bizonyára nem az irodalmi nyelv útján jutottak, de azon keresztül is juthattak. Itt csak az első csoportba tartozókat soroljuk fel. Hely hiányában a fsz. és grundier megfeleléseket 148 A moselfrank-luxemburgi-ripuari nyelvterületen való népkeveredésre vonatkozólag lsd. H u s s, Az erdélyi német nyelvjárástanulmányozás mai állása. 17. 1.; ott az erre vonatkozó irodalom is. — Frings, Rheinische Sprachgeschichte. 14. 1. — R. Martin i. m. 101. 1.