Dr. Lux Gyula: Nyelvi adatok a délszepesi és dobsinai német nép településtörténetéhez (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 32., Rudabánya, 2004)

6. A mássalhangzórendszer

Schwarz, Sudetendeutschen Sprachräume. H. Clauss, Geschichte und Sprache des Sächsisch- Böhmischen Westerzgebirges. Mitteldeutsche Studien Heft 7. Teuthonista Beihefte 10. Halle 1934. Fr. Barth el, Der vogtländisch-westerzgebirgische Sprachraum. Mitteldeutsche Studien. Heft 5. Teuthonista Beihefte 7. Halle 1933. Azok a szók, amelyek alapján a d. nyelvi jelenségeknek az Érchegységben való mai előfordulási helyét meghatározhatjuk, a következők: Apfel (d. opl), trocken (d. traeg), nicht (d. net), nichts (d. nist), Hause (dativ.), (d. haos), Nacht (d. nöcht), alt (d. olt), gebrochen (d. gvbrochn), gute (d. gufa), hinten (d. hentn), Augen (d. ägn) és a szókezdő p-//-. Negyedik térképünk az itt felsorolt szók közül az első négynek a határvonalait tünteti fel. Látható, hogy ezek helyenként egy vonalköteget alkotnak, amely Plauentől keletre déli irányban, az Érchegység nyugati végén pedig megfordulva keleti irányban halad. Ez az a vonalsáv, amelytől keletre, ill. északra megtalálhatók az említett négy szónak a dobsinai megfelelői. Ez a vonalsáv az Érchegység nyugati részén összeesik azzal a vonalsávval, amelyet e vidék nyelv járáskutatói „Bergbaubarriere" névvel illetnek.

132 Ez a kifejezés azt akarja jelezni, hogy ott van az Érchegység bányavidékén élő népek nyelvjáráshatára, amely elválasztja azokat az ettől nyugatra élő földmíves lakosság nyelvjárásától. Az ötödik térképünk a fentemlített többi szónak a határvonalait tünteti fel. A d. nyelvi jelenségek ezektől a vonalaktól délre, ill. nyugatra fordulnak elő. Ha e két térképet egymásra fektetjük, akkor egy zárt területet kapunk, amelynek a határvonala a következő irányban halad: az Érchegység nyugati széle és Plauen között északra halad, Zwickaunál keletre fordul és 132 Lsd. Fr. Barthel, i. m. 86. 1. és 1—7. térképei.