Dr. Lux Gyula: Nyelvi adatok a délszepesi és dobsinai német nép településtörténetéhez (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 32., Rudabánya, 2004)

6. A mássalhangzórendszer

Az r után álló s a gr. nyj.-ban a rst hangkapcsolatban s-nek hangzik. A német nyelvtudomány megállapította, hogy a germ, s- hang nem úgy hangzott mint a mai német s, hanem középhelyet foglalt az s és s zöngés alakjában pedig a z és z között, aminek a nyoma számtalan régi német kölcsönszóban megtalálható: zsák > Sack, Rozsnyó < Rosenau stb.

101 A gr. nyj. a jelzett hangkapcsolatban úgy látszik a régi kiejtést őrizte meg. Az rs > rs hangfejlődés általános sajátsága az ales középfrank, a középnémet, a bajor és az alemann nyj.-oknak: d. feast, rajna- és moselfrk. fëast „Ferse", d. duast, gr. duast, rajna- és moselfrk. dgast „Durst".

102 Egyéb hangtani sajátosságok közül felemlítjük még a következőket. A d. nyj. megőrzött olyan szókezdő mássalhangzókat, amelyek az irodalmi nyelvben, de a német nyj.-ok legtöbbjében régen eltűntek. Itt van pl. ez a 3 szó: brirjvn „wringen", facsarni, krjögt) „nagen" rágni és tröznt „Rasen", gyep. A brirjvn szó megfelel az alnémet wringen, ringen, középholland wringhen, angol wring, erd. szász brängen „ruhát facsarni" szóknak. Itt egy nygerm. ror- maradt meg mint br~; tudomásunk szerint csak a holland és középfrank nyj.-okban maradt meg a w- a germ. wr~ hangkapcsolatnál.

103 Ezzel a szóval tehát ismét erősödik az al- és középfrank nyj.-okkal való kapcsolat. De ugyanoda visz a knögn szó is, amely az alsó Rajna vidékén, Hollandiában és az erd. szász nyj.-okban is knagen, knageln alakban ismeretes. Valószínűleg alfrk. vagy középfrank eredetű a tröznt szó is, amely az alsórajnai (Kronenberg) fräsen „Rasen" szóval azonos és megfelel a gót *wrasa szónak. E szó előfordul a szff. nyj.-ban is, és L u m t z e r

104 egy *twrosen alakra 101 Lsd. K niez s a L, A magyar zs hang eredete. Magyar Nyelv 29. k. (1933) 95—104 és 142—157. 1. 102 B e h a g h e 1.« 383. §. 108 Braune, Althd. Gramm. 106. §. 104 Die Leibitzer Mundart, 308. 1.