Dr. Lux Gyula: Nyelvi adatok a délszepesi és dobsinai német nép településtörténetéhez (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 32., Rudabánya, 2004)
5. A magánhangzórendszer
mindig eltűnt. Az r kiesése nyújtott magánhangzó, ill. diftongus után azonban általános jelenség a nyugati frank, a rajnamenti és a hesseni nyj.-ban is, de megtalálható a bajor és a sziléziai nyj.-okban is. Az r kiesését általában az r vokalizációjának tekintik. Itt azonban nem lehet erről szó. Különbséget kell u. i. tenni az r fokozatos eltűnése, kiesése és magánhangzóvá válása között. Vannak nyelvjárások, amelyekben az r valóban vokalizálódott, amikor az r-ből a lesz, különösen hangsúlytalan szótagokban, mint pl. menta „Winter", fata „Vater", mint a gr. nyj.-okban, továbbá a Westerwald, az alsó Lahn, a Mosel körül egészen Trierig, továbbá az egész bajor nyelvterületen a Lech partjáig. 12 A d., gr. és rajnafrk. nyj.-okban azonban a hangsúlyos szótagokban eltűnt r-hangról ezt nem mondhatjuk, hogy belőle magánhangzó keletkezett, legalább nem abban az értelemben, mint a fenti esetben, hanem csak azt, hogy fokozatosan eltűnt olyan mértékben, mint amilyen mértékben az előtte álló magánhangzó megnyúlt. A csökkentett r kiejtésénél azonban az artikulációbázis hátratolódása megmaradt akkor is, amikor az r már eltűnt, s ez idézhette elő a megnyúlt magánhangzó diftongizásálását. . Ha valóban r-vokalizálódásáról volna szó, akkor miért van az, hogy ugyanazok a diftongusok megtalálhatók olyan szókban is, amelyekben az r megmaradt, mint pl. koarn „Korn", pïarn „Birne", spoarn „sparen" stb. Itt éppoly diftongus van, mint pl. ezekben a szókban: boam „warm", piat „Bürde", oat „Ort" stb. r-vokalizációnak joggal csak olyan jelenséget nevezhetünk, ahol az eltűnt r helyébe valóban egy magánhangzó lép, mint a fentemlített hangsúlytalan szótagokban, vagy mint pl. a west12 Wrede, Anz. f. d. A. XIX, 110, E. Schwarz, Sdd. Sprr. 160., E. Kranzmayer, Sprachschichten und Sprachbewegungen in den Ostalpen. — Arbeiten zur Bayr.-Österr. Dialektgeogr. 2. Heft, 1931. 13. 1.