Dr. Lux Gyula: Nyelvi adatok a délszepesi és dobsinai német nép településtörténetéhez (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 32., Rudabánya, 2004)

3. Nyelvtörténeti adatok

merényi nyelvjáráshoz. Véleménye szerint lehet, hogy a merényi nyelvnek a 17. századbeli állapotát tükrözteti vissza. De nincs kizárva, hogy ez a csetneki vagy •csctnekkörnyéki-rozsnyói nyelv volt, mert hiszen Bubenka nem volt merényi, tehát nem is valószínű, hogy merényi nyelven írta tréfás szövegét; ő az ochtinai evang. papnak volt a fia. Ochtina azonban szomszéd községe Csetneknek, ahol a 17. században még németek laktak. Valószínű, hogy Bubenka még úsmerte a cseineki, ill. csetnekkörnyéki német nyelvet, s valószínűleg a saját nyelvjárásán írta meg a kérdéses szöveget. Ezt a feltevést támogatja az a tény, hogy a nyelvemlék szavainak a hangjelenségei feltűnően egyeznek a 17. századbeli rozsnyói nyelv hangjelenségeihez, s egyben a dobsinai nyelvhez is. Ez alapon nagyon valószínűnek kell tartanunk, hogy ez a nyelvemlék a csetnek-rozsnyói nyelv emléke, amely átmenetet alkot a dobsinai és a merény-gríindleri nyelvjárások között. Ha ezt minden kétséget kizáró módon nem is mondhatjuk, annyi kétségtelenül igaz, hogy ez a nyelvemlék a dobsina-rozsnyó-gründleri nyelvtér nyelvéhez tartozik. Ennek igazolására álljon itt a nyelvemlék néhány szava összehasonlítva a dobsinai és a gründler nyj. megfelelő szavaival. Az 1. sorban állnak a Bubenka-féle nyelvemlék szavai, a 2. sorban a dobsinai, a 3. sorban a gründler és a 4. sorban az irodalmi nyelv szavai. 1. met, itzt, fon, zun, es, 2. met, itst, fon, tsun, es, 3. met, itst, fon, tsun, es, 4. mit, jetzt von dem, zu dem. ist, 1. jo, goa, beit, pifi, bie, en, 2. jç> gonr, baet, pis, pos biar en, 3. goa, baet, pis, bie en, 4. j»> gar, weit, bis, wir, in,