Dr. Lux Gyula: Nyelvi adatok a délszepesi és dobsinai német nép településtörténetéhez (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 32., Rudabánya, 2004)

7. Szótörténet és szóföldrajz - b) A dobsinai, erdélyi szász (besztercei) és moselfrank nyelvjárásokban előforduló szók, amelyek közös eredetre engednek következtetni

muksn, net muks dich! hallgass! erdsz. és moselfrk. muks. dich net! u. a. munkln valamit sejteni, titkon továbbadni „ahnen, Gerüchte heimlich mitteilen, mecenz. munkeln, aln. munkelen „heimlich im Gange sein". mütich zavaros, iszapos „trübe, schlammig" kaln. mudde „Schlamm", alfrk. mot u. a. kaln. muddich „schlammig"; a fsz. muddich u. a. naetr tőgy „Euter" erdsz. és moselfrk. neidern, de kä neidert „die Kuh hat ein volles Euter bekommen; fsz. noedrn u. a. net nem „nicht", erdsz. rajna-moselfrk. net u. a.; fsz. nech. niakln nyikorogni; ha a gyermek vontatottan sír „mit der Türangel oder mit einem anderen Gegenstand einen quikenden Laut geben, nörgeln", erdsz. nargeln, moselfrk. nerjelen u. a. np után, közel „nach, nahe", erdsz. és moselfrk. nö u. a. nokndich meztelen „nackt", erdsz. és moselfrk. nakich u. a. oarntlich rendes (en) „ordentlich", erdsz. orntlich, moselfrk. orantlich u. a. ofrepentsn büffögni „aufstoßen, aufrülpsen", erdsz. afrepsen, moselfrk. ofrepsen u. a. omprt sóska „Ampfer, erdsz. omprt, ampert, moselfrk. ampert. paech nn. lúgozókád „Bäuche, ein großes Holzgefäß, in dem die große Wäsche gelaugt, gebaucht wird; das Bäuchen"; ez a szó a Rajna mentén Baseltol kezdve sokféle alakban ismeretes, Coblenz hauche, aln. büken stb. Ismeretlen Bajorországban, de Türingia északi vidékein és Hessenben biche, bichn alakban ismeretes; erdsz. baich u. a. -park hegy, de csak a hegyek neveiben „Berg, aber nur in Flurnamen, sonst peak", Lorjvnpark „Langen-