Dr. Lux Gyula: Nyelvi adatok a délszepesi és dobsinai német nép településtörténetéhez (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 32., Rudabánya, 2004)

7. Szótörténet és szóföldrajz - b) A dobsinai, erdélyi szász (besztercei) és moselfrank nyelvjárásokban előforduló szók, amelyek közös eredetre engednek következtetni

karts s. szív „Herz", erdsz. harts, „Herz", hartsgoldich „herzlieb", ripuar. hart „Herz". haochn guggolni „hocken, sich ducken", erdsz. es moselfrk. hauchan u. a. hecht nn. magasság „Höhe", ófn. hôhida, alfrk. höchde, erdsz. hicht, moselfrk. hecht, hïcht u. a. help s. nyél, pl. kapanyél „Stiel der Axt oder der Haue", erdsz. moselfrk. half, hflf, u. a. hëp fej s. „Kopf, Haupt", a Kopf szó ismeretlen; eifel. hët u. a. lsd. Jos. Müller, Zur Gesch. des Wortes „Haupt" in den fränkischen Mundarten. ZsfdMaa. 1918. 161. 1. hias hn. köles „Hirse", erdsz. és moselfrk. hïrs u. a. hönepl galagonya „Hagedorn" von Hagenapfel, rip. hänapal u. a. hülsr hn. rongy „Fetzen", rip. hudel u. a.; a fsz. hüdr u. a. itzt most „jetzt", erdsz. itst, moselfrk. itset. u. a. jest meddő, jestv kü meddő tehén „unfruchtbare, sterile Kuh", holl. gust „unfruchtbar". Bővebbet erről a fontos szóról Frings, Germania Romana 8. 1.; fsz. gesi u. a. Jöri György „Georg", közép frank Jorich. Jiagnpark „Georgenberg" Györgyhegy, Jiarg = Georg; mecenz. Jüek György, „Georg". kelkrn köhécselni, erdsz. kelkn, rajnafrk. kelkan „hüsteln". kïdrn nn. köpülő, köpülni „Butterfaß, buttern", alsórajn. kirn, erdsz. kïr, kirnmçlich „Buttermilch", d. kïornmelich u. a. kip, kipm nn. vadrózsatermés „Frucht der Heckenrose", erdsz. (1382-ből) kyppendorn és az alsó Rajna vidékén. (Grimm Wb. 5, 785.) klïbrchan s. apró forgácsok „kleine, gespaltene Holzstiicke, Späne", ang. cleave „spalten" ószász kliohan u. a.