Dr. Lux Gyula: Nyelvi adatok a délszepesi és dobsinai német nép településtörténetéhez (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 32., Rudabánya, 2004)

7. Szótörténet és szóföldrajz - a) Latin, galloromán eredetű szók

patrinus-hól ; bár ez a szó a német nyelvterület sok helyén előfordul, a mi szempontunkból azért bír jelentőséggel, mert a keresztanya neve a d. nyj.-ban di göda „Patin, Gőte" kholl. gode (lsd. ott!) az egész német nyelvterületen azonban csak az Alsó- és Középrajna vidékén fordul elő az az eset, hogy a Pate mellett szerepel a Gote (Frings, Germania Romana 139. I.) és az erd. szászban: pat, gödi, gót. püdrn (refl.) porban fürödni, pl. a tyúk, „sich im Staube »baden'", lat. pulverem, frnc. poudre, moselfrk. puddeln, erdsz. puddern. rae nn. raechdn s. két ház közötti köz, enger Pfad zwischen zwei nahe nebeneinanderstehenden Häusern, südhessisch der Reil", lat. ruga, frnc. rue, ruelle. (Lsd. Pfälzisches Idiotikon (1899) 115. 1.). Gründler rajal ugyanaz. rontsich avas (szalonna), „ranzig", frnc. rance „ranzig", lat. rancidus, olasz rancio, prov. ranze, holl. rans „verdorben, ranzig" ; ez a szó az irodalmi nyelvbe csak az újkorban jutott. scars kéreg, „Rinde, Borke" lat. cortica, frnc. écorce olasz scorcia, moselfrnk., luxemb. schärz „Baumrinde". staepm hn. cölöp, „Holzpfeiler, Stütze", nyugatiat. stips, stipem „großer, starker Pfahl, erdsz. steip, stip „Holzpfeiler, Säule", moselfrk. steip, stip „Stütze, Stab", holl. stipe, stipel „hölzerne Stütze für Erbsen, Weinstöcke". A fsz.-ben nincs meg. strunk hn. káposztatorzsa, csutka, „Stummel des Krautes, Kerngehäuse des Obstes", lat truncus „Baumstamm", moselfrk. stronk, erdsz. strank, kholl. stronk u. a. (Frings, Germania Romana 101, 135). test hn. var, ótvar, „Milchborke, Schorf, Ausschlag am Kopf, Grind"; es kend hod-a test om hêp

i das Kind hat eine Milchborke am Kopf; kfn. test „Schlacke, verworrenes, verflochtenes Zeug", lat. testa, frnc. test „Scherbe, Schale" mecenz. test u. a. A fsz.-ben nincs meg.