Dr. Lux Gyula: Nyelvi adatok a délszepesi és dobsinai német nép településtörténetéhez (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 32., Rudabánya, 2004)
TÉRKÉPEK - 5. A dobsinai-gründler nyelvjárás érchegységi hangmegfeleléseinek északi és nyugati határvonalai
borította bányaterületen. 140 Már most hogyan magyarázható az, hogy a d. nyj.-ban mégis találhatók olyan nyelvi jelenségek, amelyek megegyeznek az érchegységi nyelvi jelenségekkel? Mindaddig, amíg ezen a területen település nem volt, de azután is, ameddig ezen a területen a bányászat virágzott, onnan elvándorlás nem volt, a gr. vidékre és Dobsinára tehát onnan telepesek nem jöhettek. Az érchegységi bányászat azonban csak a 16. század közepéig virult. Ekkor kezdenek az érctelepek kimerülni és tömérdek ember marad kereset nélkül. Egyik része talál ugyan foglalkozást az ekkor meginduló faiparban, a vasbányászat is kezd ekkor egyes helyeken fellendülni, de az emberfelesleget mindez nem tudta foglalkoztatni. 1550 után Joachimsthálból nagyobb tömegek vándorolnak ki. 141 Mit látunk ezzel szemben Magyarországon? Az 1523. 39. t.-c. szabályozta a bányajogot. Ettől kezdve lendületnek indul a bányászat. Igazi fellendülés azonban főleg a szabad bányavárosokban csak a Miksa-féle bányarendelet kihirdetése után kezdődik, amely lehetővé tette a bányavárosoknak, hogy polgáraik a földesúr engedélye nélkül is szabadon kutathattak és bányászhattak. Dobsinán a Miksa-féle bányarendeletet (Maximiliansche Berg-Ordnung) 1580-ban hirdették ki. 142 A dobsinai városházán azonban őrzik ennek a bányarendeletnek egy kódexszerű kéziratos példányát 1571-ből, ami annak a jele, hogy már előbb is e szerint gyakorolták a bányajogot. 143 Fel kell tehát tételezni, hogy Dobsinán, ahol ak140 Claus s, i. m. 14. 1. 141 B a r t h e 1, i. m. 42. 1. C 1 a u s s, i. m. 36. 1. 142 Wenzel Gusztáv, A magyar bányajog rendszere. 47. 1. 143 Bővebbet erről cikkemben: Siedl ungsgeschichte und Rechtsverhältnisse der Stadt Dobschau-Dobsina. Ungarische Jahrbücher XV. k. (1935) 289. kk. 1.
