Dr. Lux Gyula: Nyelvi adatok a délszepesi és dobsinai német nép településtörténetéhez (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 32., Rudabánya, 2004)
TÉRKÉPEK - 5. A dobsinai-gründler nyelvjárás érchegységi hangmegfeleléseinek északi és nyugati határvonalai
Zwickau és Chemnitz között halad el, Chemnitznél délkeletre fordul és Brüx irányában halad, ott nyugatnak fordul és Saaz, Kaaden irányában haladva, újból eléri az Érchegység nyugati szélét. E határsávon belül megtalálhatók ma azok a nyelvi jelenségek, melyek a gr. és a d. nyj.-ra is jellemzők. Persze nemcsak az itt említett szók egyeznek meg, hanem a magánhangzó- és mássalhangzórendszernek igen sok jelensége, amelyek részletes felsorolásába itt nem bocsátkozhatunk. Hogy ezeknek a nyelvi jelenségeknek hol volt régebben a határvonaluk, az még nincs tisztázva. Ennek a területnek a lakossága a 13—16. században igen megszaporodott és igen sok vidékről származó néppel keveredett, amely keveredés természetesen e vidék nyelvében is kifejezésre jut. Főbb vonásaiban azonban abban az időben, amely a dobsinai település szempontjából számba jöhet, bizonyára ki volt már alakulva, mert különben nem volna a nagyszámú megegyezés megmagyarázható. Az a körülmény, hogy a nyelvi megegyezések kizárólag az Érchegység bányaterületein fordulnak elő, igen figyelemre méltó, mert hiszen a d., a gr. nép is elsősorban bányásznép volt. Figyelmünket tehát ennek a vidéknek a történetére is kell irányítanunk, mert biztos következtetéseket csak úgy tudunk vonni, ha a nyelvészeti megállapításokat történeti adatokkal is alá tudjuk támasztani. E vidék történetével már igen behatóan foglalkoztak. 183 Ezekből a vizsgálatokból megállapítható, hogy az Érchegységnek azon a vidékein, amelyeken a d. nyelvi jelenségek is megtalálhatók, a település, ill. a bányászat a 13. század végén indult meg. Az első bányászati emlék 1293-ból származik. 184 Főleg ónbányászattal 183 Lsd. az erre vonatkozó irodalmat Fr. B a r t h e 1 i. m. 25—45. 1., Clauss, i. m. 8—53. 1. és Horst Becker, Mundart und Geschichte im Ostergebirge. Mitteldeutsche Studien Heft 4. Teuthonista Beihefte 6, Halle 1933. 2—22. 1. 134 C 1 a u s s i. m. 25. 1.