Dr. Lux Gyula: Nyelvi adatok a délszepesi és dobsinai német nép településtörténetéhez (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 32., Rudabánya, 2004)

6. A mássalhangzórendszer

Ripuari és rajnafrank eredetre mutat ez a kifeje­zés is: löf nőn doktr, ripuari: lof nçm doktr „lauf um den Doktor!" 118 Régi maradéknak kell tekintenünk a ragozott hatá­rozói melléknevet: d. es gen di ha jar mïdr vhëm „es gehen die Häuer müde nach Haus", d. di hon en süstr totr heargvbröcht „sie haben den Schuster tot her­gebracht", d. ich es fat stëndiyar "ich esse immer ste­hend", d. vzö nosar belst vhem gen? „so naß willst du nach Hause gehen?" A régi nyelvnek ez a sajátsága már csak egyes szegély-nyj.-okban található, így a déli Alpesekben néhány bajor-osztrák nyj.-ban (Imst). 119 Ugyancsak régi maradék a személynévmás 2. sze­mélyű plurális helyett használt duális, és pedig hangsú­lyos formában is, hangsúlytalanul -s, pl. d. is bats-mr noch hearkoman! „ihr werdet mir noch herkommen", amely a gr. nyj.-okban is megtalálható, azzal a kü­lönbséggel, hogy ott az enk és enker alak is megvan, míg a d.-ban ez hiányzik, ehelyett a d.-ban aech (eich) „euch", äjar „euer" van. A duális alakokat megtaláljuk a körmöcbányai és néhány környékbeli falu nyj.-ában, a pozsonyi nyj.-ban, az enk-et néhány krickerhäuer nyj.-ban. 117 Zárt német nyelvterületen általános jelenség a duális a bajor nyj.-okban, továbbá az alfrank és a westfáliai határnyj.-okban. 118 A hangsúlytalan duális -s a d. nyj.-ban épúgy ragjellegű, mint az irodalmi nyelv­ben az egyesszám 2. személyének a -t ragja,amely tudva­lévőleg a du névmásnak a maradványa: kommst< komms-du, nimst<nimmis-du, s amikor az irodalmi né­118 Münch, Rip. Gr. 26. 1. 116 St. Schindele, Reste deutschen Volkstums südlich der Alpen. Köln 1904. 21. 1. — Behaghel, Litblatt f. germ. u. roman. Philol. 1899. 7. és ZsfdWf. I. 372., H. Fischer, ZsfdWf. 1.372., 117 H a n i k a, Zur Wortgeographie der deutschen Mundarten in der Slowakei. Karpathenland, I, 111. 1. 118 Behaghel, 8 150, 2; 520, 2. §§.

Next

/
Thumbnails
Contents