Dr. Lux Gyula: Nyelvi adatok a délszepesi és dobsinai német nép településtörténetéhez (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 32., Rudabánya, 2004)

6. A mássalhangzórendszer

fort", ear bit, „er wird", is bats „ihr werdet" és a dat „dort" szók, amelyekből kiesett az r. Ilyen alakban azonban csak az al- és középfrank nyj.-okban találjuk meg ezeket a szókat. 100 Az alaktani sajátságok közül mindenekelőtt a ki­csinyítő képzőket említjük meg. A gr. és a d. nyj. két kicsinyítő képzőt használ: a -chen és a -l képzőt. Álta­lános kicsinyítő képzője a de néha használja a -chen-t is, pl. tésl „Tischlein", pëml „Bäumlein", pïchl „Büchlein"; riëglchan „Nägelchen", svestrchan „Schwe­sterchen". Használják a kettős kicsinyítést is: pïchlchan „Büchlein", lechlchan „Löchlein", jinglchan „Jünglein". Ez olyan sajátosság, amely csak a szff. és a nykn. nyj.-okban ismeretes. 107 Személyneveknél isj vegyesen használják a két kicsinyítő képzőt: Züzl, Züzchan „Su­sanna", Mrintsl, Mrïclian „Mariechen"; családneveknél: Liksl „der kleine Lux", Stübnrchan „der kleine Stub­ner". Elmarad a kicsinyítőképző az -el végű szóknál, ill. ezeknek rag nélkül, de Umlauttal képzett többes­számú alakjuk a kicsinyítő értelmét is felveheti, pl. dr fqgl „der Vogel", di fegl, es fegl „die Vögel, das Vöglein". Ellenben valódi kicsinyítő képzős alakulatok a követ­kezők: es respl „Risplein", es knespl „Knösplein", a stebl „ein Staubchen" (kfn. rispe, knospe, stoup-bói). Az -l képző a szászországi területek jellemző kép­zője. 108 Ettől keletre, a Türingiai erdő vidékén már a -le, -la, -erle, a türingiai és felsoszász nyj.-okban már 108 Holthausen, Die Remscheider Mundart. PBB. 10. (1885) 417, 1.; Frings, Rheinische Sprachgesch. 36. 1. „Das Klever Land links des Rheins hat das r fest bewahrt, im Kölner Land schwindet es durchgängig, im Trierer Land ist die Dehnung von unregelmäßigem r-Schwund oder von r-Reduktion begleitet, in Strichen des Bergischen scheint es gar zu fest bestimmten Voka­len entwickelt: wort, woet. wout „Wort". > 07 Schwarz, Sdd. Sprr. 142, 215, 297. 11. 108 Wrede, Die Diminutiva im Deutschen. DDG. I, 108. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents