Dr. Lux Gyula: Nyelvi adatok a délszepesi és dobsinai német nép településtörténetéhez (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 32., Rudabánya, 2004)
6. A mássalhangzórendszer
ződésben -ch~ hangot találunk: zőniok, möntoch „Sonntag, Montag" stb., benich „wenig" kënich „König" stb., ami viszont nyugati frank vagy alnémet hatásra mutat. A germ -gg- a gr. nyj.-ban mindenütt -k-: brek „Brücke". Rendkívül fontos az eredet szempontjából a szókezdő k- kiejtése. Az egész német nyelvterületen a szókezdő k- hehezetes: kh-. Ez alól csak a ripuari (KolnAachen), Mansfeld és környéki, a Lipcse és környéki, a szászországi Torgauig, és a. Saale mentén Cönnertől Naumburgig eső területen lévő nyj.-ok alkotnak kivételt, 97 de ugyancsek hehezet nélkül ejtik ki a d., a szepesi-gründler és az erdélyi szász nyj.-okban is. 98 Ez rendkívül fontos jelenség, mert ennek az eredetét holland területre viszik. 09 Ha ezt a jelenséget flamandflandriai eredetűnek kell tekintenünk, akkor ismét van egy bizonyítékunk a flandriai kapcsolatok igazolására. De csaknem ugyanilyen kapcsolatot teremt az említett nyj.-ok között a szókezdő germ, s-nek megfelelő z- (zöngés z mint a magyar „zab" szóban.) A német nyelvterület legnagyobb részén a szókezdő s zöngétlen hangzó; zöngés csak az alnémet nyj.-okban, Westfália és Schleswig egy részét kivéve, a d., szepesi-gründler és erd. sz.-ban. 100 U7 „Nur der niederfränkische und niederdeutsche Westen hat die Behauchung anlautender Verschlußlaute atifgegeben." L e s s i a k, Beiträge zur Gesch. des deutschen Konsonantismus. Schriften der Phil. Fakultät der Deutschen Universität Prag. Bd. 14. 1933. 158. I. 98 Egyes szókban előfordul ugyan a hehezetnélküli it- karintiai és déltirol nyj.-okban is. Lsd. E. K r a n z m a y e r, i. m. 16. 1. 90 Fr. Kar g, Flämische Sprachspuren in der Halle-Leipziger Bucht. Mitteldeutsche Studien. 6. füz. 1933. 52, 1., Schwarz, Sdd. Sprr. 298, 304. 1., B e h a g h e 1," 410, 3. §. 100 Behaghel, 5 380, 8. §, O. Weise, Der Übergang von s in z., ZsfdMaa. 1908, 194. 1. J. Schatz, Altbair. Gramm. 1904. 81. 1.
