Dr. Lux Gyula: Nyelvi adatok a délszepesi és dobsinai német nép településtörténetéhez (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 32., Rudabánya, 2004)

6. A mássalhangzórendszer

más bajor vonás. A d. és részben a gr. nyj.-nak is egyik jellemző vonása az, hogy a hangsúlytalan igekötőkben a germ, hangzókhoz hasonló, telt színű magánhangzók maradtak meg, vagyis a germ, ga-, bi-, ant-, fur-, za-, zu- és ur-nak megfelel: ga-, pu-, unt-, unk-, for-, isu- és dr- „ge-, be-, ent-, ver-, zer-, er-". A germ, telthangú igekotők már az ófn.-ben elveszítik hangszínűket és a 9— 10. században már csaknem minden német nyj-ban a színtelen -e-t találjuk.

73 Csak a bajor nyj. tartja meg soká a teljes hangokat, úgy hogy ezt az óbajor nyj. egyik ismertető jelének tekintik. Csupán a keleti frank és a karintiai nyj-ban találjuk még meg a ga- igekötőt, mint ezeknek a nyj.-nak egyik ismertetőjét.

74 Feltűnő azonban, hogy a szepesi lapály (Niederland) nyj.-aiban is találunk teltebb hangú igekötőt: bozohln „bezahlen", bomiJin „bemühen", amelyekben bajor befolyást alig tudunk felfedezni. Hogy a d. nyj.-ban ezek a teltebb hangok nem másodlagos, tehát itteni megtelepedésük után keletkezett hangok, azt igazolni lehet azzal, hogy egészen ősi alakot őriztek meg, mint pl. gvlëbm „glauben" gnnëdigar har „gnädiger Herr" gep gvlekl („Gott,) gib Glück!, ear gvzït nist „er sieht nichts". Ennek a telthangzónak a megmaradása eddigi tudásunk szerint bajor jellegnek tekinthető. Oka bizonyára abban keresendő, hogy ezek az igekötők nem vesztették el a d. nyj.-ban annyira hangsúlyukat mint más nyj.-okban, ahol csak színtelen -e- található vagy ahol a magánhangzó teljesen kiesett. Itt jegyezzük meg, hogy a gutturálissal kezdődő igéknél a ge- előrag eltűnt: dr es komvn „er ist gekommen", dr hot gesn „er hat gegessen". óbajor jelleget mutat a nazálisok után következő -an végzet, a d. nyj.-ban pl. komvn „kommen", zinvn 73 Braune, Althochdeutsche Gramm. 70—77. §§. 74 Kranzmayer, Sprachgeschichten u. Sprachbewegungen in d. Ostalpen. 18—26. 11.