Dr. Lux Gyula: Nyelvi adatok a délszepesi és dobsinai német nép településtörténetéhez (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 32., Rudabánya, 2004)

6. A mássalhangzórendszer

„Schwester'", tsbeak „Zwerg" és a belhangi rv is b, ili. p: ebek „ewig", foap" kfn. farwe „Farbe".

00 A germ, w történetéből

01 Hudjuk, hogy az valamikor olyanszerű volt mint ma az angol ro, vagyis bilabiális spiráns, és kiejtése nagyon közel állt a b kiejtéshez, úgy hogy idegenek ezt 6-nek is hallották, ill. b-nek ejtették ki. A m>r> változás már a középkor elején ment végbe a zárt német nyelvterületen, legkésőbb a bajor nyj.-okban, ahol még 1250 körül is a m és b jel egyértékűnek számított. Egyes nyj.-okban azonban a w>b fejlődés vált általánossá és sok szcgélynyelvterületen és nyelvszigeten mai napig megmaradt.. E felfogással szemben E. Kranzmayer azt mondja,

02 hogy ez a 6-kiejtés csak a környező idegen nyelvek hatásának tudhatók be, mert az idegenek nyelvében nem lévén w (bilabiális), azok helyette b-t ejtettek. Zárt bajor területen valóban nem is találunk £>-kiejtést. A zárt bajor területen a 13. század második felétől kezdve a b-(m-) kiejtést kiszorítja a D-kiejtés. Ma már b-kiejtés csak a bajor nyelvteriilet szegély területein és egyes kérdő-szóknál néhány rajnamenti és sziléziai területen található, vagyis pontosabban a következő területeken: 1. a gründler nyj.-okban, 2. a körmöcbányai és németprónai nyj.-okban (Münnichwies kivételével), 3. a börzsönyi (Deutsch-Pilsen), 4. a gottscheei, 5. az északolaszorszógi hét- és tizenháromközségi (Sieben- und Dreizehngemeinden), 6. a brünni, 7. a wischaui, 8. az iglaui, 9. a schönhengsti (Landskron, Zwittau, M.-Trübau), 10. a deutsch-brodeki és wachtli, 11. az olmützi, 12. egyes nyelvszigeteken Friaulban és Karintiában lévő nyelvjárásokban,

4 egyes szók azonban a Ruhr és Lehne folyók mentén (Lüdescheid, Neuenrade, Altena, Höh. Limburg, Iserlohn, Menden, Neheim, 00 Gedeon, 134. §. 61 Lsd. Behaghel,

8 360. §., Schwarz, Probleme, PPB. 58 (1934) 363. I. 63 Zeitschr. f. Mundartforsch. 12, (1936) 240.