Dr. Lux Gyula: Nyelvi adatok a délszepesi és dobsinai német nép településtörténetéhez (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 32., Rudabánya, 2004)

5. A magánhangzórendszer

fáliai nyj.-okban, aboi a Wort > rvouat, a Kerl > keial stb. (Lsd. Wix, Westfälische Dialektgeographie. DDG. IX. 184. §.) Ha a kérdéses jelenséget r-vokalizálódásnak nevezzük, akkor minek nevezzük azt, amikor teljesen hasonló diftongus fejlődött ilyen szókban, mint az ugyanabban a westfáliai nyj.-ban előforduló lëabm „leben", bïdbm „beben", vagy az alfrk. füagal „Vogel", a ripuari soap „Schaf", kyak „Küche", lëapal „Löffel", zööala „Sohle" stb. szókban? Itt is az r vokalizálódott? Ha már most szemlét tartunk és azt keressük, hogy hol találunk a d. és gr. nyj.-ra jellemző diftongizálást r előtt (csak r előtt!), akkor ilyet elsősorban egy rajnamenti törzsterületen találunk, a rajna-moselfrank nyj.ok területén, vagyis azon a területen, ahonnan a középkorban telepesek elindultak. De nemcsak ezt a sajátos hangfejlődést találjuk itt meg, hanem az egész d. magánhangzórendszert megtalálhatjuk a Rajna', Nahe folyó és a Hunsrück keleti részén fekvő Soonrvald által határolt területen, a Kreuznachi járásban és környékén." (Lsd. a 2. és 3. térképet!) Viszont azokat a különbségeket, amelyek megvannak a d. és a gr. nyj.-ok között, azokat nagyjában megtaláljuk az említett nyj.-i terület és az ettől a vidéktől keletre eső Rajna jobbparti hesseni nyj.-ok között is, mert a gr. nyj.-okban található hesseni vonások a d.-ból hiányzanak. A d. és a rajna-moselfrank nyj. magánhangzórendszerének az összehasonlításánál kiderült, hogy az összehasonlított 36 magánhangzójelenségből 35 megegyezik. Hasonló hangrendszert találunk a Rajna jobb partján az Odenwaldban is, azzal a különbséggel, hogy ott az r nem tünt el teljesen, mint a rajna-moselfrk. nyj.-okban, hanem mint csökkentett r maradt meg és a magánhangzórendszer 13 Rol. Martin, Untersuchungen zur rhein-moselfränkischen Dialektgrenze. DDG. XIa. 1922.