Dr. Lux Gyula: Nyelvi adatok a délszepesi és dobsinai német nép településtörténetéhez (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 32., Rudabánya, 2004)

3. Nyelvtörténeti adatok

Szomolnokig terjedt, tehát magában foglalta Mecenzéf területét is, s ha lakott hely lett volna, okvetlenül megemlítették volna. 3. Nyelvtörténeti adatok. Az itt vázlatosan felsorolt településtörténeti oklevelekben sehol sincs nyoma a telepesek eredetére, ősi hazájára vonatkozó adatnak. Honnan, milyen úton jöttek ide, nem tudjuk. Ezt csak a telepesek nyelvéből, néprajzi adatokból, nevekből, jogszokásokból tudjuk következtetni. E helyen csak a nyelvi jelenségek alapján megállapítható adatokat fogjuk összegyűjteni. Sajnos csak a mai nyelv állapotából tudunk következtetéseket vonni. Biztosabb adataink akkor lennének, ha a telepesek régi nyelvéről volnának feljegyzéseink. Ilyenek azonban nincsenek, ill. mindezideig nem kerültek napvilágra. Kétségtelen, hogy a városi levéltárak régi anyagában sok olyan szó, kifejezés van, amely az illető város régebbi nyelvéből került oda. De ez az anyag még nincs összegyűjtve. A grundier nyelv körébe vágó legrégibb összefüggő nyelvemlékünk 1689-ből való. Ez Bubenka János tudósnak a következő című munkájában található: Arithmetica Vulgaris Nucleus (Das ist: Arithmetischer Kern) Oder: Der gemeinen Rechenkunst (Kurtze und einfältige Unterweisung) Für die Kunstliebende Jugend (Frag- und Antworts-weise Mit beygesetzten) nützlichen (auch lustigen Exempeln dargegeben durch J. B. O. C. E. gedruckt zu Leutschau) 1689. Ezzel a nyelvemlékkel behatóan foglalkozott Gréb Gyula, (Die Sprachprobe in dem Rechenbuch des J*. Bubenka und deren Mundart. Deutsch-Ungarische Heimatblätter III. évf. (1931) 13—21. 1.) aki arra az eredményre jut, hogy ez a nyelv olyan keverék nyelvnek a benyomását kelti, mintha a dobsinai és a grundier nyelvjárásoknak volna a keveréke, s igen közel áll a