Dr. Lux Gyula: Nyelvi adatok a délszepesi és dobsinai német nép településtörténetéhez (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 32., Rudabánya, 2004)
2. Településtörténeti adatok
lógia alapján. Telepítése Márkusfalva felől történt, mert területe a Máriássy család márkusfalvi birtokához tartozott. Már az a körülmény is, hogy nyelvében olyan elemek találhatók, amelyek csak a dobsinai nyelvben vannak meg, arra enged következtetni, hogy telepeseinek legalább egy része a dobsinai telepesekkel azonos származású. Az összefüggések tehát keleten éppúgy mint nyugaton egyformán megtalálhatók. Dobsina településtörténetét illetőleg utalok két idevágó tanulmányomra: Dobsina településének és birtoklásának története. Turul XLVIII. k. (1934) és Siedlungsgeschichte und Rechtsverhältnisse der Stadt DobschauDobsina. Ungarische Jahrbücher XV. k. (1935) Dobsina alapító oklevele 1326-ban kelt. Valószínű, hogy már korábban is laktak ott telepesek, hiszen maga az alapító oklevél megemlíti, hogy az alapító soltész, Rázlófi Miklós (Nicolaus, filius Radislai 1326, filius Razlo 1334) is ott lakott és erdőt irtott a maga részére. Igaz, hogy a földbirtokos, Csetneki László, 1334-ben bepanaszolja ezt a soltészt a szepesi káptalannál, hogy megszökött s nem teljesítette telepítési kötelezettségét. Mindamellett a telep létrejött s a század végefelé már mint nevezetes bánya- és hámortelepet emlegetik, s 1417-ben Zsigmond király vásár jogot adományoz neki. (Anjoukori okmt. III. 98. 1.) Körülbelül ugyanabban az időben mint Dobsina keletkezett Mecenzéf is. Alapításának idejéről nincsenek ugyan pontos adataink, de valószínű, hogy a 14. század első felében keletkezett. Első okleveles adataink ugyancsak 1376-ból vannak. 8 Hogy 1255-ben még nem létezett, azt egy ugyanebben az évben kelt oklevélből következtetjük, amelyben IV. Béla király a jászóvári premontreiek birtokát meghatározza és pontosan felsorolja. Mecenzéfet nem említi, pedig a birtok egészen 8 Lsd. Gedeon Alajos, Az alsó-meczenzéfi német nyelvjárás hangtana. Budapest 1905, 4. 1.
