Dr. Lux Gyula: Nyelvi adatok a délszepesi és dobsinai német nép településtörténetéhez (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 32., Rudabánya, 2004)

TÉRKÉPEK - 1. A délszepesi német nyelvsziget

durlachi telepes volt, és mégis a durlachiak nyelvjárása lett a győztes.

8 Mindezek alapján tehát arra a következtetésre kell jutnunk, hogy közös nyelvi jelenségek még nem hatalmaznak fel annak kimondására, hogy a telepesek közös eredetűek, továbbá, hogy a nyelv egymagában nem elegendő az eredet megállapításánál. Ezek előrebocsátása után és a mondottak figyelembevételével fogunk hozzá feladatunk megoldásához. A nyelvrokonság megállapításánál a hangtani és alaktani jelenségeket, valamint a szótörténetet vesszük alapul. Tekintettel arra, hogy minden nyelvben bizonyos hangtani és alaktani törvényszerűségek fejlődnek ki, amelyek a közös eredet szempontjából fontosak, első dolgunk az lesz, hogy megkeressük úgy a magánhangzó- valamint a mássalhangzórendszerben a jellegzetes törvényszerűségeket, amelyek alapján az eredet megállapítható. Az összehasonlítás alapjául 100 különböző hangjelenséget vettünk, és pedig 64 mássalhangzóit és 36 magánhangzóit. Nem azért, mintha mi is olyanféle statisztikát akarnánk csinálni, mint Junga n d r e a s,

4 aki a nyelvjárásokban előforduló elemeket százalék szerint számította ki.

B Mi az olyan százalékszámításnak nem tulajdonítunk semmiféle jelentőséget,, mert nyelvi jelenségeket nem lehet mennyiségileg mérni, és különben is a különböző nyelvi jelenségek jelentősége és értéke igen különböző. Ilyen számításnak 8

R. Ehrhardt, Die schwäbische Colonie in Westpreußen.. DDG. VI. 249. §. . 4 W. Jungandreas, Beiträge zur Erforschung der Besiedlung Schlesiens und zur Entwicklungsgeschichte der schles. Mundarten. =s Wort und Brauch 17. 1928. 292. 1. Rövidítése: Jungandreas. 5 Szerinte a gründler nyj.-okban 15% thür.-felsőszász, kb. 35% hesseni, 25% bajor és 25% ripuari elem van; a felsőszep. nyj.-okban pedig 5% thür.-szász, kb. 45% hess., 25% baj. és 25% ripuar. elem.