Dr. Lux Gyula: Nyelvi adatok a délszepesi és dobsinai német nép településtörténetéhez (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 32., Rudabánya, 2004)

TÉRKÉPEK - 1. A délszepesi német nyelvsziget

Ii sikerül összehasonlítás révén megtalálnunk azokat a nyelvjárásokat, azokat a nyelvi terűleteket, ahol ugyanezek az elemek megtalálhatók, akkor több-kevesebb valószínűséggel mondhatjuk, hogy megtaláltuk azt a területet, ahonnan a gr. és ad. nép származik, ill. azt a népet, amely rokonának, testvérének tekinthető. Az eredet megállapítása persze nem olyan egyszerű feladat, mint amilyennek így első pillanatra látszik, mert bonyolulttá teszi az, hogy a telepesek rendszerint nem egy helyről származnak, és rendszerint nem is egy időben, hanem különböző időben is telepedtek le rajok, amelyek egy-egy helynek a nyelvjárását különféleképen befolyásolták. A délszepesi németeknél és Dobsinán is több rétegnek a letelepedése mutatható ki- Még nagyobb nehézséget gördít azonban a megoldás elé az, hogy nincsenek a kivándorlás idejéből származó nyelvi feljegyzéseink sem az őshaza nyelvéről, sem az új telep nyelvéről. Itt tehát már csak következtetésekre vagyunk utalva, s így minden eredményünk, bármily biztosnak és kétségtelennek látszik is, csak tudományos fenntartással mondható ki. Hogy mily óvatosnak kell lenni az őshaza megállapításának kimondásánál, azt éppen az erdélyi szász eredetkutatás története mutatja. Még néhány évvel ezelőtt az erdélyi nyelvtudósok nyelvi jelenségek alapján pontosan megjelölték a Mosel-folyó és Luxemburg területén az őshaza területét, s újabb kutatások kiderítették, hogy az erdélyi szászok eredetét nem lehet csak erre a területre rögzíteni, mert nyugatnémet elemek mellett vannak keletnémet és délnémet elemek is az erdélyi szászban, tehát éppúgy keverék nyelvjárás mint pl. a szepesi nyelvjárások. Egyes nyelvi jelenségek alapján pedig már csak azért sem lehet egy helyre rögzíteni az őshazát, mert úgy lehet, hogy ez a nyelvi jelenség a kivándorlás idején egy sokkal nagyobb területen volt elterjedve mint ma. így pl. a dat, mat „das,