Uzsoki András: Adalékok az aranymosás történetéhez és technikájához (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 31., Rudabánya, 2004)

Függelék

Kiűzetvén az ozmánok Bánságból, bennszülött cigányok találtattak mint egyetlen aranymosók; az akkori igen élénk törekvésű kormány ezen iparágat is igyekezte föléleszteni, Oravicán aranybeváltó hivatalt állított, és a Krassó megyében, valamint a katonai határvidéken megtelepedett cigányoknak bizonyos szabadalmakat osztott, miért is minden család arra köteleztetett, hogy bizonyos különben igen csekély mennyiségű (úgy hiszem 3 darab) aranyat szállítson be, a fém értékének teljes kifizetése mellett. Ujabb időben ezen kötelezettség a hozzá ragadt kiváltságokkal együtt megszűnt, a mosott arany termelése láthatólag ad is, minthogy a munkabér felszökésénél fogva a cigány is jobban értékesítheti idejét. Koczián udvaritanácsos 1769. évben Bánságban az aranymosdák, és azon föld, mely az aranyport rejti, tüzetes megvizsgáláshoz fogott. Az Almásban azon vidékre jött, hol Boschovitznál a Menis nevű kis patak a Nerába önti vizeit, és itt célja érdekében a legügyesebb cigányokat válogatta ki magának. A föld nemeit illetőleg először is a televény földet két lábnyi vastagság találta; a második réteg gezse- vagy varjúkőből (agyagfajta) állt, szintén 2 lábnyi vastagságban; a harmadik réteget homok és mész keverék képezte, mely oly kemény volt, hogy fejszével kellett aprítani; végre a negyedik rétegben találtatott valami csillám és vasporból alakult keverék, mely mosás által igen könnyen volt oldható. Ez volt a tulajdonképeni arany réteg. Minthogy ez a parttól kezdve mintegy 100 öl távolságra a szárazföldbe terjeszkedett, Koczián úgy vélekedett, hogy ezt széles, aranyattartó menetnek kell tartani, melyet a három előbbi, és aranyüres réteg csak födi. Innét volt magyarázható, hogy a Nera és Menisch miért hordtak csak akkor aranyat magukkal, midőn vízszintük emelkedett, és miért nem akkor is, midőn medrük sekélyebb volt. Az első esetben t. i. a patak hatalommal hömpölygetvén ágyában; mind a két partról a földet elmossa, és így a könnyű és laza negyedik rétegből magával viszi az aranyporokat; holott ha a víz apad a negyedik réteget el nem éri. A cigányok azért akkor fognak az aranymosáshoz, ha sok eső hullt, vagy a hóolvadás következtében a patakok