Uzsoki András: Adalékok az aranymosás történetéhez és technikájához (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 31., Rudabánya, 2004)

Az aranyászeszközök leírása - Egyoldalas szérke

hasonló, de aláhajló fogórésznek van kialakítva. Ez tökéletes szérkeforma, melyet még a modern bányászati technika sem tudna jobb eszközzel helyettesíteni. (16. ábra.) A bemutatott típustól teljesen eltérő a külföldön és Erdélyben használt közönséges nyárfateknő. A Hansági Múzeumban levő, 1901-ben készült lipóti szérke hossza 85 cm, szélessége 27 cm. A Győri Xántus János Múzeumban őrzött, a szigetközi Nagybajcs községből származó arany ászfelszerelés szérkéje is ilyen alakú, ennek hossza 92 cm, szélessége 18 cm. 16. ábra Egyoldalas szérke Ez a típus nem jellemző sem a szigetközi, sem a csallóközi aranymosó-felszerelések tartozékára. A Hansági Múzeumnak 1961-ben gyűjtött Pusztai Rezső ilyen szérkét Ásvány községből, egy felszereléshez tartozó szerszámként. Alakja lényegében olyan, mint az előbb ismertetett szérke, csak nagysága annak a felét teszi ki. Deszkából készült 1936-ban, és iparos munkájának látszik. Két oldaldeszkáján egy-egy fül alakú fogantyú van. E szérkénél arra törekedett az aranyász, hogy a belső, mély részen koncentrálódjanak az aranyszemek, míg a meddő homokot az eszköz nyitott végén vízzel lemosatta. Hossza 51 cm, szélessége 39,5 cm.