Uzsoki András: Adalékok az aranymosás történetéhez és technikájához (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 31., Rudabánya, 2004)

Az aranyászeszközök leírása - Saroglya, „srágla", rosta

végén készült, és 1917-ig mostak vele aranyat. Két posztóval használták. Hossza 140 cm, szélessége 64 cm. A két ismertetett darabbal megegyező típus tartozik ahhoz az aranymosó-felszereléshez, melyet 1961-ben Pusztai Rezső gyűjtött Ásványról a mosonmagyaróvári múzeum számára. Ennek a mosóasztalnak a hossza 168 cm, szélessége 65 cm. Az ismertetett mosóasztalok példájából nyilvánvaló, hogy miért mondják ezeket a szakirodalomban ásványinak. A mosóasztal terminus azonban nem általános: mind a nyomtatott forrásokból, mind pedig a még élő aranymosókkal folytatott beszélgetéseimből kiderült, hogy többféle megnevezés volt használatban: mosóasztal, mosópad, mosódeszka. Az eddigiekben jómagam is különböző módokon említettem az eszközt. Ugyanezt tapasztalhatjuk az ausztriai, a svájci és a németországi szakirodalomban is. De bármelyik megnevezést használják, mindig ugyanaz értendő alatta. Saroglya, „srágla", rosta Mindhárom megnevezés ugyanazt jelöli: egy rostálásra alkalmas eszközt, amely megakadályozza, hogy a mosóasztalra homokos fövenyen kívül kavicsok is hulljanak. Ali. ábrán látható saroglya a Lipótról származó aranyász-felszerelés tartozéka. Azért választottam ezt bemutatásra, mert rendkívül gyakorlatiasan készítette el a 19. század végén id. Bertalan István aranyász. A saroglya négyszög alakú fakeret; az egyik oldalát felfelé ívelő deszkalap határolja, melynek az a szerepe, hogy megakadályozza, hogy a felhányt kavicsos föveny a posztóra peregjen. Az egyik végére a kerettel párhuzamosan külön fogantyút készítettek, amelynek gyakorlati célja volt: ezt megragadva emelték fel a rostát a lemosott anyag után visszamaradt durva kavics lebontására. A rostálás a kereten belül egymás mellé párhuzamosan elhelyezett vastag vashuzalokon keresztül történt. Hossza 79 cm, szélessége 58 cm. Ez a forma is ásványi típusnak tekinthető, ilyet használtak az egész Kisalföldön, a Duna mentén. Anyaga eredetileg azonban