Uzsoki András: Adalékok az aranymosás történetéhez és technikájához (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 31., Rudabánya, 2004)

Az arany mosás technikája - A melki aranymosó-felszerelés

zó leírását a rajnai aranymosó-felszerelésről. A rajnai mosóasztal felületén harántlécek fogják fel az aranyat; hasonló megoldást találtunk Agricolánál is, de tökéletesebb kivitelben. Megállapíthatjuk, hogy a 16. századra már lényegében kialakult a legmegfelelőbb, legcélszerűbb mosóasztal-forma, amely azután évszázadokon keresztül alig változott, területenként azonban kisebb eltérések figyelhetők meg. A melki aranymosó-felszerelés Az 1695-ből származó, ábrákkal szemléltetett melki leírás tartalmazza - tudomásom szerint - a legrégibb ábrázolást a dunai aranymosó-felszerelésről. A melki bencés apátság levéltárosa, Edmund Kummer által közzétett dokumentum páratlan értékű adatokat tárt fel. A melki eszköz-együttest és használatát az alábbiakban ismertetjük, a korabeli leírás alapján. 1. Négy teknőcske, egy darab fából vágták ki, hossza másfél láb. 2. Egy közönséges, de majdnem új csöbör. 3. Egy fa sajtár, amilyet szüretkor használnak a cefrés hordók feltöltésére. 4. Egy közönséges vas kapa homok feltárására. 5. Egy nagyon kicsi tálka, amelyben egy régi tégely van. 6. Egy kicsi fa edényke, amelyben kb. 7 krajcár értékű higanyos rög (amalgám, foncsor) van. 7. Egy tiszta lenvászon. 8. Egy vas háromláb, melyen a mosópad fekszik. 9. Két és negyed rőf hosszú mosópad, mely két lécből áll, s ezekre haránt levágott zsindelyek vagy egészen vékony deszkák (mindegyik % rőf hosszú és 1% rőf széles) vannak szegelve, mégpedig úgy, hogy a zsindelyek között egy vastag kés fokát jól át lehessen szúrni. A két lécnek a másik keskeny oldalán két támasztó van felerősítve, amelyek