Uzsoki András: Adalékok az aranymosás történetéhez és technikájához (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 31., Rudabánya, 2004)

Aranymosás Közép-Európában - A dunai aranymosás

vagy „EX AURO ISARAE" (Az Isar aranyából), továbbá „EX AURO DANUBII" (A Duna aranyából) felirattal. Az 1756., 1760., 1779, 1780, 1798, 1821. és 1830. években vertek ilyen folyami aranyakat (Flussdukaten). I. Lajos bajor király hagyatékából származik egy díszes női aranygyűrű ezzel a felirattal: „Ex auro Oeni chemice extracto 1846 ", tehát „ az Inn kémiailag kivont aranyából 1846". A Salzach és az Inn folyók ausztriai oldalán működő aranymosókról ugyan gyér adatok vannak, de 1779-1863 között rendszeresen folyt ez a tevékenység. Az Alacsony-Tauern északi oldalán lefutó hegyi patakok fövényét az Enns gyűjti össze és a hasonló nevű városnál adja át a Dunának. Az Enns középső és alsó szakaszán is kutattak arany után, így 1555-ben az admonti apátság Reiflingnél kerestette a nemesfémet. Két évszázaddal később Steyer városa és az Enns torkolata közölt próbáltak az arany nyomára bukkanni. A Duna északi mellékfolyói a Cseh-erdőből és Mühlviertel területéről szállítanak aranytartalmú fövenyt, az aranyfolyamba. Aranymosásra utaló adatokkal rendelkezünk ugyan erről a területről is, de úgy látszik, hogy itt nem volt rendszeres aranymosó élet. A Passaunál a Dunába ömlő Ilz folyó fövenye is aranytartalmú, mosott aranyából 1383-ban már biztosan verhettek pénzt. Az ausztriai Duna-szakasz aranymosására vonatkozó bizonyítékok a 19. századdal lassan elfogynak, azonban az 1900-as években is fel-felbukkant egy-egy kísérlet. Úgy látszik, hogy a kisalföldi magyar aranymosók kitartóbbak voltak osztrák és bajor társaiknál, mert a ladikon rendszeresen kalandozó szigetközi aranyászok még Passaunál is megjelentek a Monarchia fennállásáig. Kummer közleményéből értesülünk arról, hogy egy német bányamérnök 1960 nyarától 1961 végéig aranymosó berendezést üzemeltetett Linztől nyugatra, Aschachnál egy kavicsbányában, ahonnan 1800 gramm aranyat tudott kivonni. A Melk melletti Duna-szakaszon, valamint Klosterneuburgnál és Dürnsteinnél is folyt aranymosás. 1695-ből a technika leírása és a mosófelszerelés egyszerű rajza is fennmaradt Melk körzetéből.