Uzsoki András: Adalékok az aranymosás történetéhez és technikájához (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 31., Rudabánya, 2004)

Aranymosás Közép-Európában - A dunai aranymosás

A dunai aranymosás Az európai nagy folyók közül a Rajna mellett a Duna aranya a legjelentősebb. Nehéz lenne megmondani, hogy a történelem folyamán a kettő közül melyikből nyertek több aranyat, melyikük partján volt élénkebb az aranymosás. Freh szerint az északi Alpok körzetében a mesterség első középkori említése a 8. századból származik. Erről a területről több mellékfolyó ömlik a Dunába, így ez az adat a dunai aranymosással közvetve áll kapcsolatban. A 10. század végén készült egy 898. évvel jelzett hamisított oklevél, amelyben a passaui püspökség engedélyével dolgozó aranymosókról van szó. Hamis voltától eltekintve a dokumentum arról tanúskodik, hogy már a 10. században volt aranymosó telephely Passau környékén. Az ősi püspökváros fekvése tárgyunk szempontjából rendkívül fontos, ugyanis itt ömlik a Dunába a vele csaknem azonos nagyságú Inn, mely a Ráti-Alpoktól eredve magával hozza a tiroli hegyek hordalékát. Emellett a kis Hz folyócska is a városnál csatlakozik a Dunához. Az Inn tulajdonképpen a Pinzgauból eredő Salzach fövenyével terhelve éri el a Dunát, a Salzach pedig a Magas-Tauern aranyban rendkívül gazdag patakjaiból gyűjti össze az aranyszemcséket. A Duna partjára települt Feldkirchen melletti Goldwörth all. században tűnik fel a passaui St. Nicola kolostor birtokaként, és kétségtelen, hogy az összetett földrajzi név első eleme ősi aranymosó helyre utal. Itt még a 17. században is bizonyíthatóan űzték a mesterséget. Oklevelekkel igazolható, hogy Linztől keletre 1481 és 1512 között és utána rendszeresen mostak aranyat. Freh közli, hogy a bécsi Hauptmünzamt aktáiba 1733-ban bejegyezték, miszerint a beváltott linzi mosott arany (Linzer Waschgold) finomsága 943 ezrelék volt. Mauthausen alatt szintén élénk aranymosás folyt a 19. század első évtizedeiben. Akkoriban minden évben Magyarországról is felkeresték az aranyászok ezt a területet, hogy a nemesfém kinyerésére alkalmas telepeket kutassanak fel. Nemcsak az Enns /orko-