Münnich Adolf: A felső-magyarországi bányapolgárság története (1895) (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 30., Rudabánya, 2003)

Szomolnokon, Rozsnyón, Gölniczbányán és Iglón bányabiztosi hivatalok állitassanak. A sérelmeket nyolcz §-ban állítják össze. A saját — olvasztás létesítése és az erre vonatkozó további munkálatok kidolgozása végett bizottságot küldenek ki. —- A törvényke1829. z

ési eljárás felett beható tanácskozást és tár. gyalásokat folytatnak. — Addig is, mig a közgyűlést 1829 április 9-én és 10-én Lőcsén megtartják, a választmány sok folyó ügyet és leiratot intéz el. Ez a közgyűlés Andrássy György gróf képviselő elnöklete alatt és 16 bányaváros képviselőinek és számos bányapolgárnak jelenlétében tartatott meg. — Felolvasásra kerül a főbányahivatalnak egy leirata, melyben a mai gyűlés ellen óvást emel és tudtára adja a bányapolgárságnak, hogy a maga részéről ahhoz képviselőt nem küld, mivel a gyűlés 1783 és 1817 években betiltatott. Miután hosszasan és körülményesen indokolják, hogy teljes jogosultságuk van ezt a gyűlést megtartani, mint a mely az 1827-ki gyűlés folytatásának tekintetendő, elhatározzák, hogy ezentúl régi elévült szokás szerint a gyűlést meg fogják tartani. Azoknak a módozatoknak kidolgozására, melyek szerint a vasgyárak ismét egyesülhetnének a bányapolgársággal, bizottságot küldenek ki, melynek tagjai : Probstner, Saltzer, Schmidt, Gürtler, Jekelfalussy, Trangous kapitány, Breuer Mihály, Hámos József, Dorogsághy József, Matulai János és Jankó András. Ellenőrnek Szomolnokon Schneider Lajost