Münnich Adolf: A felső-magyarországi bányapolgárság története (1895) (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 30., Rudabánya, 2003)
képviselő hadi segély-járulékot négy évi részletben lefizethesse. A lőpor árát 66 frtra valutában, vagy 330 1811 azept. frtra bankjegyekben szabják meg. A higany beváltási árát 260 bécsi értékű frtban, a vörös ' ^V'jW réz árát november elsejétől 85 b. é. frtban vagy 425 frt bankjegyekben állapítják meg. 1812 ápril 18-án felmentik a bányaszemély- 1812. zetet a katonai szolgálat alól. Április 21-én összegyűlt a lőcsei bányapolgárság a vörös réz beváltási árának felemelése * i , 1812 tárgyában ; abban a kérvényban, melyet Gerhard un 17 ^ n képviselő O felségéhez intézett, szórói-szóra azt találjuk : «Engem ért a szomorú sors, hogy ennek a bányapolgárságnak képviselője és ebben a végzetteljes időben a legerősebb bányapolgár legyek és a bányászatnak, valamint vagyonomnak pusztulását lássam.» Ezzel az alkalommal több bányára nézve általános szünetelési határidőért folyamodtak. A képviselő Keczkés Pál nevében lépéseket tesz ugy a főbányahivatalnál, mint a magas udvari kamaránál, hogy a selmeczi akadémiába vétessék fel. A főbányahivatal leiratot intéz a bánya- A aztraczenai polgársághoz a gyűlés elhalasztása és a sztra- hutc ^ e ^^ un ' czenai huta üzemének beszüntetése ügyében. A vörös réz ára 85 frtról 70 frtra b. é. Vöröa réz ára szállíttatik le, mi ellen a bányapolgárság fel- 70 b ' é ' ^ rt folyamodással él. A gömöri bányapolgárok kimutatják a főbányahivatalnak, hogy 1811 januártól kezdve 1812 júniusig 12087 frt 27 kr veszteséggel dolö
