Münnich Adolf: A felső-magyarországi bányapolgárság története (1895) (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 30., Rudabánya, 2003)

Fokozott rèztermelès kiuànatos. szerezhetők meg, rendelkezésre fognak állani. A kincstár 60,000 frtot rézben szándékozik veretni, hogy a fizetéseket gyorsabban teljesíthesse és a hadi segélypénzek fizetésének három részletben való törlesztését megengedi. Az 1798 decz. j i-én, Lőcsén tartott részleges gyűlésen 1000 frtot ajánlanak fel hadi segélypénzek járuléka gyanánt oly formán, hogy ezt az összeget a kincstári pénztár előlegezze ; egyszersmind folyamodnak az iránt, hogy a réz árát emeljék fel. A tartozási tételek kimutatása szerint ebben az időben több mint száz bánya váltott be érczeket. A főbányahivatal rendeletet bocsát ki az 1799 évi jul. 19-ről szóló, arany- és ezüsttárgyakból álló, önkéntes kölcsönre vonatkozólag és közli az erre nézve magasabb helyről kapott tudósítást. Az udvari kamarának 1799 jul. 19-ről kelt rendelete értelmében a. kobalt-bányák ..saját maguk olvaszthatják, illetve válthatják be az érczeket. Nyers érczeket eladniok nem szabad. A kobalt-bányarészesek panaszait nem veszi tekintetbe a cs. és kir. pénzverési- és bányászati udvari számvivőség, felemlítvén, hogy a 4 és 5 százalékra becsült érczeket mázsánként 24 és 37 írtjával fizették. Az 1798-ik évben 903 mázsa rabattércz váltatott be Szomolnokon. A gölniczbányai vastermelők : Stark Baltazár és János, Breuer Mihály és Klein János felszólittatnak, hogy hátralékos hadisegélyjárulékukat egyenként 60 frtjával fizessék le.