Münnich Adolf: A felső-magyarországi bányapolgárság története (1895) (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 30., Rudabánya, 2003)

Gabelberger János alezredes, Bosnyák Pál, Gün­ther Samu, Keczkés Pál, Ujházy Lajos, Leibi tzer János. Kelt Lőcse 1789 már. 8. Erre a felsőmagy. bányapolgárok gyűlést tartottak Szomolnokon 1789 évi április hő 16. és ij-éu. Az elnök mint végkielégítést 300 irtot kap. Újonnan megválasztják Geyer Keresztélyt 400 írt évi fizetéssel. Az opákai ellenőri lakás építését illetőleg 975 frtbau alkudnak meg. — A főfelügyelőség egy 1789 ápril 20-ról szóló vég­zésével jóváhagyja a határozatokat. A kémlelőnek szóló utasítás igy hangzott: « Először is az isteni félelmet tartsa szem előtt, keresztyén életmódot éljen és különösen a józan­ságra törekedjék* stb. Azután részletes utasí­tások és meghagyások következnek a kendénél követendő eljárásra nézve. 1790 márczius 10-én, József császár elhalá­lozása után egy kérvényt intéztek a magas udvari kamarához, melyben kérik, hogy a báuyapolgá­roknak jogosítványa a földbirtokosok túlkapásai ellen az országgyűlés által oltalomba vétessék, — a törvényszolgáltatás javitassék, a kutatási, adományozási, elhalasztás! és felmérési di­jak száll itassanak le, ép úgy az olvasztási költségek. Továbbá minthogy az esztergomi érseknek az 1563. évi 73-ik t.-cz. szerint a felett kell őrködnie, hogy veretlen arany és ezüst az országból ki ne vittessék és minthogy az 1522. évi 19. t.-cz.; az 1553. évi 23. t.-cz. és az 1557. évi 15. t.-cz. szerint a pénzverésnél jelen kell lennie: ismét fel kellene állítani a pizétárius hivatalát. Kérik továbbá a bánya vám rendezését és hogy igazi suly és érték szerint — nach

Next

/
Thumbnails
Contents