Münnich Adolf: A felső-magyarországi bányapolgárság története (1895) (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 30., Rudabánya, 2003)

egy kincstári hutának átengedése iránt és közli az utasítást az ellenőrök számára. Az 1784. évi szept. 17-ről kelt udvari leirat kijelenti, hogy a kincstár hutát nem engedhet át, mivel valamennyi az olvasztáshoz szükséges, és mert a kincstári erdők annyira ki vannak vágva, hogy fahiánytól kell tartani. Az ellenőrök a kezeléshez nem bocsáttatnak. Erre a bányatársaság nyilatkozatot tesz, és kéri a főbáuyahivatalt, hogy a bányapolgárr

y jo tág* felhatalmazott képviselőket gyűle'sre hívja egybe, mely 1785 április iS-án Szomoluokon össze is űlt. Ezen az gyűlésen elhatározták, hogy az opákai, aranyidkai és O víz-hutákban ellenőrök alkalmaztassanak évi 250 frt fizetés mellett s Zsitkofszky-nak 100 arany és Glatziugernek 50 arany tiszteletdíj adassék. Jelen voltak mint képviselők: Iglóról Grünblath M., Glatziuger János, Jóny Pál, Paltzmann G. János, Cornides Tamás, Ujházy Lajos, Scholtz Pál; továbbá többen köv. városokból: Szepes-Reinete, Stoósz, Szomolnok, Gölniczbánya, Krompach, Meréuy és Rozsnyóról. Április 18-án a b.-polgárság folyamodványt intéz a főbányahivatalhoz, melyben az ellenőrök alkalmazását, egy széntár épitésére engedélyt és a pénztári fölösleg folyósítását kéri. A pénzt felvették és visszafizették, még pedig kamatok nélkül. Schneider örökösök kaptak . . . 2295 frt 45 kr. Grünblath. • 1000 » — » Svoboda örökösök 1000 » — » Zsitkovszkynak 100 # tiszteletdíj 866 » 40 » Sztrakának 40 4£ * 2

48 » — » összesen . 5583 frt 45 kr.