Münnich Adolf: A felső-magyarországi bányapolgárság története (1895) (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 30., Rudabánya, 2003)

lati pénztár járulékait mázsánként 6 krban állapítják meg. 1776. yiz 1776. október i6-án Iglón tartott közgyűlés felfolyamodik az újonnan bevezetett tárcsázási költségek miatt, valamint az általános érezbeváltást illetőleg és kéri a 32-ik forintnak utólagos kifizetését. Terjedelmes és részletes kimutatásokat nyújtanak át a bányapolgárság olvasztásának eredményéről; a végeredmény 1763—1772-ig, tehát 9 évról a következő: Beváltottak a szomolnoki, aranyidkai, svedléri, remetei, opákai, és straczenai hutákban 207676*28 mázsa rezet, 19990 mk. ezüstöt. Ebből esett a bányapolgársági beváltásra 109,738*46 mázsa réz, 11529 mk. ezübt ; hiány volt: 556*81 m. réz, és 6388 mk. ezüst. Az olvasztási költségek 6 frt 27'/2 krra rúgtak mázsánként; elégtelennek bizonyult 1 frt 18 kr., összes 7 frt 45 kr. Egy szekér szén 2 frt 50 krba került, Sztraczenán 2 frt 10 krba. A csurgatásnál 5519 frt 54 kr. veszteség mutatkozott. Az olvasztási költségek tehát a réznek bécsi mázsánként 32 frtnyi ára mellett 24'2'Vo tettek ki, — ma a költségek 50%-°" felül tesznek ki, metermázsánkéut 60 o. é. frtnyi beváltási ár mellett. 1773. *77$- június 30-án az udvari kamara egy itarozat. ]

ia

^rozatot adott ki, mely szerint a Dolinsi-féle bizottság folytán a réz ára: 32 írtban, a márka ezüst 20 frtban állapíttatott meg; semmiféle többleteket vagy veszteségeket nem számítanak be, csak 6 fontos nehezen olvadó és négy fontos könnyen olvadó érczeket váltanak be, a