Münnich Adolf: A felső-magyarországi bányapolgárság története (1895) (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 30., Rudabánya, 2003)

43 hold legelő à 6 frt ... . 258 frt 1952 « erdőtalaj à 6 frt . . . 11712 frt Faállomány holdanként à 18 köb-öl. 35000 köb-öl à frt 1.50 52500 frt épületek 6000 frt Összesen: . 80600 frt. Fekvő birtokot azért vettek, mert a közönséges favételeknél határidőt tűznek ki, melyen belől a fát el kell hordatni, a' mi sokszor nagy hátránynyal jár és ezt fekvő birtok vétele által elkerülhetőnek vélték. Vas-oluasztás, Szóba került a társulati vas-olvasztás ; a bányapolgárság elhatározza, hogy a vaséreznek ilynemű, esetleg foganatositandó feldolgozását előmozditaiii és támogatni fogja. Br. Leithnernek beadványát, mely a bányapolgársági kohászatnál eszközlendő reformokra vonatkozik, az ülnökséghez utasitják. A közgyűlés megbizza az ülnökséget, hogy a közös alaptőkék keletkezése, természete, czélja és felhasználása felől a legközelebbi közgyűlésnek előterjesztést tegyen. A birtokok éui A birtokoknak évi jövedelmét az illető J evi-tarsulatok élvezzek. Napi dijak: 1383 frt 71 kr. 187$ évi közgyűlés. Feriencsik igazgató, Szőnyei főjegyző és Pákh meghaltak. Klein Sámuel Jánost főjegyzőnek választják, Szőnyey Kálmánt és Scholtz Vilmost tiszteletbeli jegyzőkké. 1875 Jendrassik, mint igazgató-helyettes jelen756 k'ezüst', tést tesz a hutákról és felemlíti, hogy az 1873-ki 487 m. higany, év emberemlékezet óta a legkedvezőtlenebb