Münnich Adolf: A felső-magyarországi bányapolgárság története (1895) (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 30., Rudabánya, 2003)

voltak : az Uj-Adexeni, Josefi-akna, Simon-akna, Dobsina, Feketehegy, Nassesfeld, Poracs Kacsir, Hansdorfi közös, Adami, Michaels-akna, Katii ar ina-akna stb. A kiküldött képviselők, Rhael és Herrmann kiküldetésük eredményéről, melyet báró Fischernél elérniök sikerült, jelentést tettek a bányapolgárságnak ennek 1748 deczember 13-án Re- 1?

48 nieten tartott gyűlésén, mely... Rhael Antal elnöksége alatt folyt le. A dobsinaiak, kik ezen congregátióhoz való járandóságukat novemb. 12-ig még be nem fizették, felszóllíttattak, hogy ezen tartozásukat 14 drb k. aranynyal minél hamarább egyenlítsék ki. A képviselők jelentik, hogy Fischer báró oda nyilatkozott, hogy még nem érkezett le a jóváhagyás az udvartól. Továbbá elhatározták, hogy az iglóiakkal tanácskozzanak. Ez a tanácskozás meg is tartatott, mely alkalomból egy folyamodványt intéztek a tek. Udvari Collegiumhoz, amelyben a vörösréznek alacsony árát és a bányapolgárok szomorú helyzetét hangsúlyozták és benyújtott kérvényöknek elintézéséért esedeztek. Eközben leérkezett a m élt. Udvari Collegiumtól a tek. bányafőhivatalhoz egy leirat, a melyben beváltandó nyersréz vagy úgynevezett nyersrézfémegért (a próba után kieső kész vagy színréz) mázsánkint 30 Rfrt igértetik; ezenkívül a benne talált ezüst tartalom 7 lattól kezdve 12 latig bezárólag, latonként 30 krjával kárpótoltatik, A már szállított réz a régi áron