Volny József: Gömör megye bányaipara (1867) (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 29., Rudabánya, 2003)
Bevezetés
Mig a Genesis Thubalkaint — mint a réz kovácsát és a vasnak feltalálóját, és egyszersmind kovácsát is — említi ; — Homér mitsem tud a vasról; s hőseinek fegyvereit, de a házi eszközüket is rézből készíttető. A görögök a Thubalkainnál sokkal későbben élt Kadmust tartják a réz feltalálójának. Az assiriaiak, az egyiptomiak, s az indusok régi történelme a vasról nem emlékezik ; habár a roppant egyiptomi építmények, melyeknek egy része még a Móses előtti időben épült, a vasnak azonkori használatát kétségtelenné teszik. Igen természetes, hogy a fémek közül annak használata lett legelébb ismerelessé az ember előtt, mely a természetben tiszta fém alakjában legnagyobb mennyiségben s legkönnyebben található. Az arany volt tehát azon íém, melynek használatát az emberi ész legelőbb is kitanulta; mert az arany azon egyedüli fém, mely nemcsak tiszta fém alakjában is találtatik, hanem egész hegységeknek is képezi alkatrészét kisebb nagyobb szemek vagy lemezek alakjában levén bennük elhintve, ugy hogy a kőzetek elmorzsolódása következtén a völgyek áradmányi rétegeiben leülepedik s könnyen felkutatható. Ez áradmányi rétegek voltak tehát az arany első s leggazdagabb leihelye s azok még korunkban is. Az ezüst és réz tiszta fémalakjában majdnem kizárólag csak a közetek hasadékaiba s mélyedéseibe leülepedett telérekben és telepekben található ; azért igen természetes, hogy azt sokkal később kezdek megismerni és használni mint az aranyt. Mennyi tömérdek ismeretet, s mily fejlett társadalmi életet kell feltennünk azon korban, melynek a vasnak feltalálása cs használata sikerült! miután a vas fém alakjában csakis a légköben találtatik, mely ritkaságánál fogva az ősidőkben inkább a babonának, mintsem a közhasználatnak szolgálhatott tárgyául, s tehát a vasnak nagyobb mennyiségbeni előállítása érczekböl, csak a tüz s az emberi ismeretek roppant összegét feltételező szerszámok segítségével történhetett meg ! Még Ilóma első korszaka, a királyok alatt a rézművesek és más czéhek mellett, a vasmüvesek czéhét nem ismeri, bizonyítékául annak , hogy azon időben a vasnak használata még igen csekély lehetett. — Herodot s más régi irók bizonyítása szerint a Skyták nevezete alá foglalt népek, Ázsiának északra fekvő hegyhinczolataiban roppant kiterjedésű bányászatot űztek. Es a perzsák roppant ezüst kincsei, melyek Nagy Sándornak martalékul estek, csak ugy uiagyarázhatok meg, ha mint bizonyost feltesszük : hogy ezen birodalom népei az Ural és Altai hegyeket lakó, s a bányászatot üzö Skyta uemzetekkel kereskedelmi