Szemán Attila: Szintes szállítás a magyarországi ércbányászatban a kezdetektől a 19. század derekáig (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 27., Rudabánya, 2003)

Jegyzetek

Eisele Gusztáv: Gömör és Borsod vármegyék bányászati és kohászati monográfiája I. Gömör és Kishont törvényesen egyesült vármegyék bányászati monográfiája. Selmecbánya, 1907. 397. p. 40. sz. melléklet. 110 Eisele, 1907. Képkötet, 23. sz. rajz, „Heinzelmann-féle magyar csille" felirattal. 111 Litschauer Lajos, [id.], i. m. 1312-1314. p. 112 A darab gyűjtője dr. Kovácsné Bircher Erzsébet, méretei: h.: 83 cm, v.: 10,5-7 cm, sz.:10 cm. 113 Méretei: h.: 95 cm, m.: 68 cm, deszka v.: 4 cm, nagyobbik kerék átm.: 15, kisebbik kerék átm.: 7 cm, űrtartalma mintegy 0,2 m.

3 114 Faller Jenő: A soproni Központi Bányászati Múzeum kalauza. Budapest, 1959. 34. p. 115 Grimm, 1839. 124. p. 116 Hofer Rezső, egykor Brennbergbányáról elszármazott oroszlányi főmérnök szíves közlését ezúton is köszönöm. 117 Treptow, 1903.219-220. p. 118 Litschauer Lajos, [id.], i. m., 1312. p. „...A futó magyar csille nem nagyon begyakorolt munkások mellett igen könnyen lezökkenvén a járó-pallóról; a bajon segítendők, a csille szekrényének fenekéből lefelé kiálló vasból készült, alul frikciós hengerkével ellátott vezérszeget alkalmaztak,... " A Litschauernél szereplő „vezetékes csille" és „német csille" leírásuk alapján semmiben sem különböznek egymástól. 119 Pech Antal, 1881. 120 Faller, 1941. 182. p. 121 Delius, 1773-1972. 227-229. p.