Szemán Attila: Szintes szállítás a magyarországi ércbányászatban a kezdetektől a 19. század derekáig (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 27., Rudabánya, 2003)

A csille megjelenése

magasabb görgőnek kell a csille súlyának nagyobb részét viselnie. Ezzel futnak és szállítják a meddőt és egyebet ki a bányából a napvilágra. A csille húsz berni fontba kerül, ami két forint és huszonnégy krajcár. 39. kép A vezetőszeg a csillén elöl és lent helyezkedik el. Teljesen vasból van, egy jó arasz hosszú, négyszögletes és a végén, melyet a csillébe ütnek, teljesen hegyesre van kovácsolva. A másik végén található egy kb. két ujj magas körbeforgó görgő formájú karika. A szeg a csillébe veretik be, úgy hogy a két ujjnyira lent a görgő kiáll. " A schwazi csille súlyelosztása nagyon hasonlított az Agricolánál látható csilléhez, a hátulsó nagyobbik kerékpár viszonylag közel került a súlyponthoz, de egyik esetben sem lehet a súlypontba állított kerékről beszélni. A vezetőszeges csille ugyancsak hiteles ábrázolását egy ismeretlen mester által készített, a 16. század utolsó negyedéből származó rézmetszeten találjuk (39. kép).

67 Elég pontos megfelelője a későbbiekben „német" csillének nevezett típusnak, bár úgy tűnik, hogy a felfelé szűkülő csilleszekrény még nem alakult ki ekkor. Megfigyelhető a vezetőszeg, az egymástól csak kisebb mértékben eltérő nagyságú kerékpárok, melyeket a fenékgerendára szegeit vas tengelyekre rögzítettek. A kerekek közül egyik sem esik a súlyponthoz közel. A fenékgerenda jelentősen túlnyúlik a szekrényen. A vasalatok, köztük a kerekeket kívülről a tengelyeken tartó jellegzetes csillevasalatok, jól megfi-