Szemán Attila: Szintes szállítás a magyarországi ércbányászatban a kezdetektől a 19. század derekáig (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek 27., Rudabánya, 2003)

Szintes szállítás a csille megjelenése előtt, később mellette kiegészítő tevékenységként

türelempalackban is (7. kép).

15 A keskenyebb ércteknő adott esetben könynyebben volt sokáig vállon tartható, ami magyarázatot ad ennek a változatnak a létezésére. Ismeretes még téglalap alakú, vaslemezből készült formájú is, a 19. századból.

16 Az ércteknőt azután a középkor óta is folyamatosan használták az ércbányákban az összegyűjtés és a rövidebb távú szállítás céljaira. Sok esetben kerek vessző- vagy háncskosárral is helyettesítették a bányatanokban a 18. századtól „takarító teknőnek"

17 nevezett alkalmatosságot. Az ércszállító háncskosarak még a 20. század közepén is használatban voltak ércbányáinkban, pl. Ruda1 Q bányán (8. kép). Ezek mintegy 60 7. kép cm átmérőjű, kerek, vesszőkeretes kosarak, melyeken a vesszőkeret alatti kihagyással fülek vannak kialakítva. A kerek forma ebben az esetben az anyag adta lehetőségekkel függhet össze. Használtak ilyeneket már Agricola idejében is (9. kép), bár a metszeten egy kohó mellett láthatjuk,

19 Podányi is megalapozottan feltételezi középkori alkalmazásukat Rudabányán. Tartósabb, bár nehezebb változata ugyancsak a 19-20. században vaslemezből, vaspálcából hajlított erősítéssel ké-