Hála József, Landgraf Ildikó: Magyarországi bányászmondák (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi füzetek 24-25., Rudabánya, 2001)

Bányászmese - bányászmonda - Mondák11 - 3. Hiedelemmondák - 3.4. Ördög - 3.5. Természetfeletti javakkal és erővel rendelkező emberek - 3.6. Természetfeletti lények - 3.6.2. Bányaszellem

6. ábra. Selmecbányái bányatörpék (levelezőlap 7. ábra. Bányatörpe festett faszobra (Központi a 19-20. század fordulójáról) Bányászati Múzeum, Sopron, 1. sz.: 69.312.1.) nal, Bergmönch, Berg^werg, Cabut^er, Erdgeist, Gnom, Gütlein, Kobold, Rübezahl, Schatt^menal stb.

137 Két elem, a kobalt és a nikkel neve a középkori német bányásznyelvből ered, az előző a Kobold ('bányaszellem'), az utóbbi a Kupfernickel ('rézördög: egy nikkeltartalmú érc') szóból.

138 A magyarországi bányászok nyelvében a bányatörpék némelyik neve német elnevezésből alakult ki (legtöbb esetben az ereded eltorzított változatát használták), a történeti adatok mellett ez is azt bizonyítja, amit a magyar néphit és a magyarországi bányászfolklór kutatói

139 is egyöntetűen hangsúlyoznak, hogy e természetfeletti lény képzete német eredetű, a középkorban és később német területekről betelepült bányászok hozták magukkal, és feltételezhető a szomszédos szláv népek közvetítő szerepe és hatása is. A 19-20. századi leírásokból, közlésekből kiderül, hogy Magyarországon a bányászok körében a bányatörpe többféle nevet viselt, valamint, hogy külső megjelenése (kis méretén kívül) és viselkedése is különféle volt. Neve és külseje sokféleségét bizonyítja az alábbi néhány példa. Vrdnik. Bânyas^ellem, bergmandl. Bányász, a fején sisakkal, az egyik kezében lámpa, a másikban bányászbot.

140 Mecsek. Bergmandli (Pécsbányatelep, Hosszúhetény), bergmándli (Pécs, Pécsbányatelep), bergmánli (Borbálatelep, Erzsébettelep), bergmannli (Komló), berkmánli