Szakáll Sándor szerk.: A rudabányai vasérctelep a korai szakirodalomban 1882-1939 (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi füzetek 22-23., Rudabánya, 2001)

Pálfy M.: A Rudabányai hegység geológiai viszonyai és vasérctelepei

14 DR. PÁLFY MÓRIC (150) Bizonytalan (ponttisi-) korú konglomerát. Rudabányától keletre a Nagyhegy keleti részét durva konglomerát fedi, melynek törmeléke a szuhogyi szőlők talaját alkotja. A konglomerát a Nagyhegy nyugatibb részét alkotó karbonkorú kőzeteken fekszik, de alighanem a felszínen levő karbonképződményektől törésvonal határolja el. A konglomerát főanyagát karbon mészkövek és fillites karbonpalák alkotják, amelyek kisebb-nagyobb darabjait homokos kötőszer ragasztja Össze. Hasonló konglomerát fordul elő a fenti helytől északkeletre Szuhogy község felső végén is, a völgy baloldalán emelkedő dombon. E domb déli oldalán kis kőfejtőben van feltárva, ahol DK felé 45° alatt dűlő homályos rétegzést mutat. Idesorolom azt a durvább konglomerátot is, amely a Korláthegy keleti lábánál egy. kisebb lapos dombon fordul elő. E konglomerátok kora bizonytalan. Körülöttük pliocén képződmények terülnek el s így nem lehetetlen, hogy azoknak alapkonglomerátja, de minthogy látszólag a pliocén képződmények e konglomerát köré rakódtak le, idősebb is lehet s ez esetben az alsó mediterrán parti alapkonglomerátját lehet bennük gyanítani, aminek folytatása részint a pliocén előtti abráziónak áldozatul esett, vagy pedig részint lesüllyedve, a pliocéntől van eltakarva. Pliocén képződmények. A rudabányai hegység környékének mélyedéseit pliocén képződmények, agyagok, kavicsos agyagok, kavicsok és homokok töltik fel. Jó feltárás e csoportban ritka: lankás hegyoldalakat alkot, amiket szántóknak használnak. Legjobb feltárását a rudabányai vasbányák külfejtésében látjuk, ahol 20—30 m vastagon is borítja a vasércet a sárgásszínű homokos agyag. Molluszkákat ebben az agyagban nem találtam, de a vasércek lefedése alkalmával több ízben találtak már benne mastodon fogat. Egy ilyen leletben, mely a Selmecbányái bányászati főiskolára került, dr. BÖCKH HUGÓ már 1907-ben a Mastodon arvernensis fogát ismerte fel s ennek alapján ezeket az agyagos képződményeket a pliocénbe helyezte.* Az utolsó években ismételten kerültek elő innen még mastodon fogak, amelyek szintén a pliocénre jellemzők. Dr. SCHRÉTER ZOLTÁN kollégám Rudabányától délre — szóbeli közlése szerint — pontusi korú melanopsisok&t is talált e képződményben. A pliocén képződmény a hegység szélén és az öblökben lignittelepeket is zár magába. Ilyen fordul elő a rudabányai vasbányák felett levő agyagos rétegekben mintegy 2 m vastagságban elég gyakori mastodon s egyéb ősemlősmaradványokkal. Szuhogy községen felül a pliocén agyagban két, egyenkint átlag 2 m vastag lignittelepet tártak fel a bányaműveletek. A Szuhogy és Szendrő között megkezdett bánya, valamint Szendrőtol Ny-ra, a Bódva völgyének jobboldalán levő Liptákféle bánya szintén e pliocén lignitekre van telepítve. * DR. BÖCKH HUGÓ: Néhány adat a szilicei mészplateau geológiájához. (A m. kir. Földt. Intézet Évi jelentése 1907-ről, p. 44.)