Szakáll Sándor szerk.: A rudabányai vasérctelep a korai szakirodalomban 1882-1939 (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi füzetek 22-23., Rudabánya, 2001)

Koch A.: A Rudabánya-Szent-Andrási hegyvonulat geológiai viszonyai

A RUDÓBÁNYA—SZENT-ANDRÁSI HEGYVONULAT GBOL. VISZONYAI. 14-5 A trachyt és andesit-kitörések idejétől a mai napig ily módon működő fölszálló források hatásából tehát — nézetem szerint — ki lehet magyarázni a mai hatalmas vasérczfekhelyek keletkezését és ezen elmélettel a tényleges viszonyokat valóban a legjobban meg lehet egyeztetni. A mély források fölfakadási helyeiktől távolabb már nem hatottak oly intensive az eredeti triasmészkövekre, de bizonyos távolságig több vagy kevesebb behatással mindenesetre voltak azoknak átalakítására oly módon, hogy több vagy kevesebb vastartalmat fölvettek, vagyis vasoxyddal impraegnálódtak. Tényleg ilyen vasimprsegnatiós övek jobbról-balról kisérik is a tiszta vasérczfekhelyeket hegyvonulatunkban, s ezek a vasoxydhydráttól okkersárga vagy barna, a rendes mészkőnél jóval súlyosabb átalakult mészkövek e szerint a közeli vasérczeknek még a legbiztosabb előhírnökei, noha nincsen kizárva az a lehetőség sem, hogy az eredeti mészkő átalakulási folyamata egyik vagy másik helyen csak eddig az állapotig jutott és tiszta vasérczet még nem hozott létre. A vasérczek kutatásánál mindenesetre ezek a féligmeddig átalakult, vasérczesedett mészkövek a legbiztosabb előjelei annak, hogy közelükben a tiszta vasércz is előfordulhat. Második iránytadó jelül tekintendő azoknak fölkutatásánál a szakadási és vetődési síkoknak jelenléte, melyek eddigelé főképen a hegyvonulat keleti és részben nyugati szegélyének hoszszában vannak kimutatva. A szakadások és vetődések sok helyen kicsiben is nyilvánulnak abban, hogy a félig érczesedett mészkőpadok gyakran vannak fénylő sima csuszamlási lapokkal, úgynevezett tükrökkel átszeldelve. Ilyenek a vasérczeken belül is nagy bőségben találtatnak, különÖBen a martonyi vasbányában. Mivel a triasrétegek hegyvonulatunkban egyáltalában kövületmentesek, ezeket a legfontosabb szintjelzőket sajnosán kell nélkülöznünk. Ha a vasérczek keletkezésének itt kifejtett elméletét elfogadjuk, akkor azoknak fekhelyeit természetesen metámorph telepeknek vagy tömzsöknek kell neveznünk. (A M. T. Akadémia III. osztályának 1904. április 18.-án tartott üléséből.)