Szakáll Sándor szerk.: A rudabányai vasérctelep a korai szakirodalomban 1882-1939 (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi füzetek 22-23., Rudabánya, 2001)

Koch A.: A Rudabánya-Szent-Andrási hegyvonulat geológiai viszonyai

!4~ KOCH ANTAL. vasérezek vonulata. A keleti ág a Telekesoldal hegynek délkeleti felén át, ezen hegy sötét agyagpalája és a Kishegy kagylómész­köve között vonul tovább. Átcsapva a Bodva folyó völgye alatt, a Dunnatetőről leereszkedő mély vízmosásban mutatkozik újra, s innen a mészkőtörmelékből képződött diluviális breccia és sárga vályog vastag takarója alatt vonul el a martonyi vasbánya irá­nyában, átcsapva a Kolostorrom völgyén, a Boroska és Tilal­masbércz közt fekvő völgyön, a Kis- és Nagy-Bednek völgyein, mely utóbbinak alsó részében van a bányaföltárás. Innen tovább 2 hora irányában avastag diluviális vályog takarója alatt az alsó­kovácsi pusztának tart, hol a két felsőtrias mészkőből álló hegy­hát közötti völgyben kell keresni a folytatását. A vasércz-fekvőhelyek második, vagyis nyugati ága ellen­ben Alsó-Telekesről, a Telekes patak völgyén le Perkupának tart, s a perkupái felső malmon, a dobodéli Fehérkőhegy lejtőjén át Bakónak húzódik, hol is az Osztramos hegy gerinczének mészkő­fala alatt és a Mile táján jelentkezik, a honnan végre Szt. And­rásig követhető. Mind a két vonalon főképen az alsótrias márgapalával vál­takozó sötétszürke, tömött mészkövek rótegcsoportjához van kötve a vasérczek előfordulása, de alárendelten a kagylómószben vagy a werfeni palában is mutatkoznak a nyomai. III. Hegyvonulatunk hegyszerkezeti (tektonikai) viszonyai. Hegyvonulatunk kőzetrétegei, a közéjük települt vasérczek­kel együtt, lefutásukban a hegycsapás általános vonalát (2—14 hora) pontosan követik és betartják, de a dűlós iránya és foka nagyon változó. Általában véve a rétegdülós erős fokú, több he­lyen csaknem fokukon álló, sőt általbuktatott rétegek is láthatók. Az egymás közt egyébként concordans rétegeknek ezen változó dűlésébol először is az egész triaskoru rétegsornak többszörös redővetésére kell következtetni, a mint azt a mellékelt geológiai szelvényeken föltüntettem. Ezen tetemes rétegdüléssel azonban helyenként még rétegszakadások és vetődések is jártak. Különö­sen két nagy vetődés jelenlétére engednek következtetni a meg­figyelt tények. Az első az Osztramos hegynek a vetődése. A bécsi

Next

/
Thumbnails
Contents