Szakáll Sándor szerk.: A rudabányai vasérctelep a korai szakirodalomban 1882-1939 (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi füzetek 22-23., Rudabánya, 2001)

Hahn K.: A "Borsodi Bányatársulat" vaskőbányászatának monográfiája

Í8 I A »ßorsodi Bányatársulat " vasköbányászatanak monográfiája. vaskőtelep teknőalakú lerakodások által képeztetik, mely lerakodások hosszkiterjedése a helyenkint előforduló megszakításokkal együtt 5-6 kilométerre tehető. A szélesség 100400 m közt ingadozik. A vastagságot átlagban 15 méterrel lehet számításba venni. A vaskőtelep legnagyobbrészt barna vaskőből áll, ritkábban vörös vaskő és vascsillám is fordul i4i mállékonyságával áll arányban és azért a keletkezett vasércz sem egyenletes. Hogy kénsav játszotta a kilúgzó anyag szerepét, amellett szól a pirit, rézkovandok, súlypát előfordulása, valamint a forrásvizek kénsavtartalma is. A kilúgzás folytán keletkezett vasércz nagyobb tömegében valószínűleg vaspát és vasoxidból állott, a mely atmosfe(i. ábra. Kotrógép Rudóbányán. |:iü. Fúrások nagyobb mélységben helyen kint tiszta vaspátot tártak fel. A rudóbányai vaskőtelep keletkezéséről nagyon eltérők a vélemények, mindazonáltal nagyon valószínű, hogy a vastartalmú víznek a mészkőre való hatása, illetve kilúgzása által keletkezett A vastartalmú víz valószínűleg kénsavat vezetett, a mely a gyengébb szénsavat kiűzte, szóval a mészkövet oldotta és annak helyételfoglalta. A kilúgzás mértéke a mészkő riliák behatása folytán vasoxidba és végleg barna vasérczbe (vasoxiduloxid) ment át. Az érez átlagos összetétele a következő : Nyersércz Pörköltére/ Vasoxid • 68-57 70-30 Kovasav 10-10 10-72 Timföld 2'24 2-25 Manganoxidul 4-03 3-91 Mész 1-40 1*15 Magnézia 102 0-73