Szakáll Sándor szerk.: A rudabányai vasérctelep a korai szakirodalomban 1882-1939 (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi füzetek 22-23., Rudabánya, 2001)
Hahn K.: A "Borsodi Bányatársulat" vaskőbányászatának monográfiája
A -Borsodi BányatársulaU vaskőbányászatának monográfiája. :>8ü ték ugyan, de elvégre az előbbi kedvező viszonyok feledésbe mentek. E korban történt, hogy II. Lajos király idejében a 7 felső-magyarországi bányaváros közti bányajogi szövetkezés felbomlott és ezen városokból 4, köztük Rudobánya is a Zápolyiak hatalmába került, későbben I. Ferdinánd király Zápolya összes javait, ezek között Rudóbányát is az 1526. és 1527. években kelt adományaival Thurzó Eleknek engedé át. A Thurzó család kihalása után Bebek Ferencz foglalta el Rudóbányát, mikor is az a szendrői várhoz (szádI vári uradalomhoz) lett csatolva. Ezen vár urai azonban a bányászatra semmi gondot sem fordítottak, minek az a szomorú következménye lett, hogy a vidéknek hajdan oly virágzó bányászata a XVII. században véglegesen elenyészett és az ott létező ásványkincsek hosszú időkön keresztül elfelejtve maradtak. Ezután csak 200 év múlva 1868-ban látjuk, hogy a magyar bányakincstár kutatási munkálatokhoz fogván, ezen vidéknek nagy részét zártkutatmányok által magának biztosítva, figyelmét nemcsak Rudóbányára, hanem a szomszédos Felső-Telekes, Alsó-Telekes és Szuhogy községekre is kiterjesztette. Ezen példa követőkre talált, nevezetesen gróf Andrássy Manó kezdett 1872-ben Rudóbányán, Alsó- és Felső-Telekesen kutatni. A kutatásokat eredmény koronázta és ennek folytán többrendbeli adományozás is történt. A bányakincstárnak 1872-ben 15 bányatelek adományoztatott, melyek egymással összefüggésben állván, Alsó-Telekes, Felső-Telekes, Szuhogy és Rudobánya községekben terülnek el. Ezen adományozásokat követték gróf Andrássy Manó adományozásai 1874. és 1877ben. A rendszeres bányaművelés azonban csak 1880-ban vette kezdetét, a midőn a vaskőbányaműveket részben adás-vevés, részben újabb adományozás útján gróf Andrássy Manó szerezte meg, ki az 1880. év folyamán a witkowitzi bánya- és vaskohómű társulattal szövetkezve „Borsodi Bányatársulat" czím alatt új bányatársulatot alapított és annak az összes e vidéken megszerzett bányabirtokát eladta. A borsodi bányatársulat 12 évre bérbe vette ez időben a telekes-rudóbányai kincstári bányatelkeket is, de még ezen bérletidő lejárta előtt, már i88g-ben ezen bányatelkeket is megvette. A társulat go kuxából, 83 kux a witkowitzi bánya- és vaskohóműtársulat, 7 kux pedig a
