Szakáll Sándor szerk.: A rudabányai vasérctelep a korai szakirodalomban 1882-1939 (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi füzetek 22-23., Rudabánya, 2001)

Schmidt S.: Baryt és Cerussit Telekesről Borsodmegyében

obs. cale. h . i (010 . 021) = 154° 42' 20" . 34° 30' 58" i . i (021 . 02 ï) = <i9° 25' —" . 09° 19' 5b'' i . m (021 . 110) = 04° 38'20" . 04° 38'26' m . p (110 . 111) = 35° 45'20" . 35« 45'48" Végre- ay. ni szerint összetett TV. egyénnél : h . m (010 . 110) = 58° 40'— " . 58° 37' 5" A IV. tábla 1. ábráján ideálisan kiegészített vízszintes projekezióban vázlatosan egy hasonló négyes ikerkristály képét láthatni. A kristály víztiszta, nagyobb töredék, melynek alakjai : a 100 ín 110 h 010 r 130 #/ 102 p 111 l 201 o 112 x 012 y 113 Az egyes lapok viszonylagos kifejlettségét az ábra megfelelően szemlélteti ; átálában véve jól tükrözők, épek, csak az // és o lapjait találtam rendszerint corrodai va.-. A kristály tulajdonképen egy nagyobb — normális állású — egyén köze ikerállásban ékelve mutatja, az u. a. tábla 2. ábráján adott gömbprojekeziónál használt jelölést alkalmazva, a .IV. és 11. egyén egyes kibúvó .alakjait úgy a prizmaövben, mint a többé-kovesbbé hiányos terminál végeken. Az 1. ábrában adott vázlatos rajzhoz megjegyzendőnek vélem, hogy térnyerés szempontjából jutott a II. egyén a normális állású helyére, mely körülmény egyébiránt az áttekinthetőséget nem zavarja. E kristálynál tehát ugyancsak egy négyes iker van előttünk, jóllehet a III. egyén alakjai valósággal nem észlelhetők, a mely körülmény, tekintettel arra, hogy az ikerállásban levő kristályegyének az ikerlaptól tetszőleges irányban eltolva lehetnek (mint az/ezen esetnél is észlelhető, hol a IV. egyén az I. és III. közé ékelve bukkanik ki, viszont a II. egyén a III. elé helyezkedett) — teljesen indokolt. A normális állású egyén szögeiből felsorolhatom a következőket :