Szakáll Sándor szerk.: A rudabányai vasérctelep a korai szakirodalomban 1882-1939 (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi füzetek 22-23., Rudabánya, 2001)

Schmidt S.: Baryt és Cerussit Telekesről Borsodmegyében

obs. cale. m . p (110 . 111) = 35° 48'40" . 35° 45'48" p . p"(lll . Tïl) = 108° 30' — " . 108° 28' 24" U. a. tábla 2. ábrája, egy víztiszta kis kristály, mely a brachytengely szerint táblás, 2

/

a m

/m bosszú, 1

j

i 1

"/,

tl szóles, */

4 v

'J

m vastag. A következő alakokból áll : a 100 m 110 It 010 r 130 i 021 p 111 Ezek szerint az egyszerűbb kombinácziók egyike. A lapok átalában véve fénycsekjól tükrözők; feltűnő az i brachydoma túlnyomó kifejlődése. A mért szögekből említhetem a következőket : obs. calc. 021) = 34° 34' 30" . 34° 39' 58" 021) = 110° 44' 50" . 110° 40' 4" 130) = 28° 40' 30" . 28° 39' 20" 110) = 58° 39' —" . 58° 37' 5" 110) = 62° 45' 40" . 62° 45' 5U" 111) = 65° —' —" . 65° —' 16" 111) = 49° 55' 50" . 49° 59' 28" OlO) 114° 46' 30" . 114° 59' 44" Teljesen hasonló kifejlődési! kristályt még egy másikat vizsgáltam, mely ugyanez alakokkal bírt, csak az r prizma hiányzott. A II. tábla 3. ábrája a legszebb és legérdekesebb kifejlődésű az összes, általam megvizsgált telekcsi egyszerű Cerussit-kristályok között. A brachytengely szerint dómaszerűen nyújtott, víztiszta, gyémántfényű, nagyobb egyén, hosszasága circa l

x

/

2 %

n

. Összesen 16 alak kombinácziójából áll, melyek a következők : 100 * X 120 010 r 130 102 p 111 z 041 o 112 i 021 íj 113 k 011 s 121 X 012 (p 131 m 110 * X 351 i h b m h V V i (010 ï (021 r (010 m (010 m (110 p (010 V (111 a h U