Szakáll Sándor szerk.: A rudabányai vasérctelep a korai szakirodalomban 1882-1939 (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi füzetek 22-23., Rudabánya, 2001)

Schmidt S.: Baryt és Cerussit Telekesről Borsodmegyében

gos mérései után ez ásvány kristály-alaktani állandóit pontosan meghatározta és alapértékeiből a számított értékeknek nagy számát közli. A telekesi Cerussitokon általam megmért elszegek jól egyeznek cz értékekkel, úgy, hogy Kokscliarow alapértékeit mint kiválóan nontosakat, ezek is igazolják. A számított szögértékeknél így mindenütt Kokacharow értékeit — normál-értékre átszámítva — közlöm, kivéve ott, hol az külön megjelölve van mint saját számításom eredménye, azonban Kokscliarow alapértékeinek felhasználása mellett. A Cerussit felállítására nézve a Miller 1

)-íelét követem, mely Kokscliarowé is és a melyet a legtöbb búvár elfogadott. Ennek megfelelően a IV. tábla 4. ábráján megszerkesztettem a Gerussiton ez ideig ismeretessé vált összes alakok NeumannMiller-félc gömbprojekezióját, hol azonban Millertől annyi eltérés mutatkozik, hogy a jelenlegi átalánosabb szokásnak megfelelően, a nézővel szemben álló brachytengelyt jelöltem a-nak. Kokscliarow munkája után Zvpliarovicli'

2

), majd Dcs-Cloizeaux

3

), Schrauf

4

), V. v. Lanrj

h

\ A. Sadeheck*) és 0. Seliginaiin 7

) közöltek becses dolgozatokat, mind újabb adatokkal gyarapítván cz ásványra, vonatkozó kristálytani ismereteinketNekem pedig az elmúlt években volt alkalmam a selmeczi

8

) ') Phillipps\s Elementary Introduction to Mineralogy l>y II. J. Brooke ami W. H. Miller. London, 1802. p. 565. 2

) V. Hitter v. Zepharovich. Die Cerussit-Krystalle von Kirlibaba ele. Sitzungsber. der Kais. Akademie d. AViss. Wien. LXII. Bd. I. Àbtli. 1870. p. 439. 3

) Manuel de Minéralogie par A. Des-CJoizeaux. Tome IL, 1-er fasc. Paris, 1874. p. 153. *) A. Schrauf. Ucber AVeissbleierz. Tschermak'» Mineralog. Mit th. Wien. Jahrgang 1873. p. 203. Ugyancsak »Atlas der Krystall-Formen des Mineralreiches. Bd. I. Wien, 1877. XLL tábla és folytatás. G

) Viktor v. Lang. Ueber einige am AVeissbleierzcbeobachtete Combinationen. A

r

erhandl. des Eussisch-Kaiserlichen Miner. Ges. 2. Serie, 9. Band. St. Petersburg, 1874, p. 152. fi

) Dr. A. Sadebeck. Weissbleierz Zwilling etc. Pogg. Annalen J$d

t CLVI. 1875. p. 558. ') G. Seligmann. Beschreibung der auf der Grube Friedrichsegen vorkomm. Mineralien. Verhandl. des nat. bist. Ver. d. preuss. Bhcinlando und Westph. Jahrg. XXXIII. 4. Folge. III. Bd. 1876. p. 244. Ugyancsak Neues Jahrb. für Mineralogie etc. Jahrg. 1880. I. Bd. p. 137. *) Természetrajzi füzetek. I. kötet. 1877.