Szakáll Sándor szerk.: A rudabányai vasérctelep a korai szakirodalomban 1882-1939 (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi füzetek 22-23., Rudabánya, 2001)
Kertai Gy.: Rudabánya oxidációs zónájának új ásványai
22 Kertili György sämtliche Elemente der primären Zone aufzufinden; diesbezüglich siehe die Tabelle an der Seite 29. (Ans dem Mineral-Petr. Institut der Königl. ITng. Petrus Pázmány Universität zvi Budapest, 1934. Direktor dr. Mauritz Bébi.) # « # A rudabányai íretaszomatikus én-telep vaskalapjáhól padig a szidevii és kalkopirit másodlagos termékeit ismertük. (4. 8.) Mau ritz Béla professzor úr 1934 júniusában Rudabánya ra vezetett tanulmányi kirándulást. A kiránduláson gyüjtöttekikel ci rudai oxidációs zónára vonatkozó ismereteink világosabbá és gazda gabbá váltak. A remek aziurít-utúni nvdwdiit pszeudomorfózák é- a réz-k up rit-malaebit hármus"n zónás kristálvai a rézércek oxidációs genezisét teszik világossá. A eerussit és terméskőn .a, galenit málási folyamatára utal. A cinnabaiit előfordulásából egy még eddig ismeretlen primer higanyérc jelenlétére következtethetünk. Végül u kristályosodott baritok a primer bárium-tartalom másodlagos kiválásaként .jelennek meg. Munkámnak úgy anyagát, mint a Feldolgozás szempontjait Koch Sándor egyetemi magántanár úr tűzte ki számomra, amiért is tanítványi hálámat leróni első kötelességem.. MaJachit-pszeudmnorfózák a zur it után. A kristályok barna földes, limonitba ágyazott gumók alakja Inn fordulnak elő. A limonit leiszapolása után tűnnek elő, üde 1 , z-ökl színben, selyem fény ben csillogva, a majdnem teljesen tiszta ínalachitból álló tömör kristály-druzák. A legnagyobb gyűjtött kiástál y hossza. 49.7 mm szélessége 26 mm, megközelíti etet. egy 4(1.8X23.5 mm méretű darab, de az' ennél kisebb 2—3 cm-es kristályok igen közönségesek. A megjelenés színben, habitusban igen hasonló ;t világhírű Ohessy-i kristályokhoz (2.). Az azurit-kristály formáit selyemfényű, rostos malachit és 2—3 mm-t is elérő üvegfényű, szói), világoszöld malachit-'kristályok alakítják ki. A pszeudomorfózák felületét a legtöbb helyen tömött, egybefüggő, szívós rosttömegek alkotják. A belső állományban a rostok ritkábbak, az üveges kristályos anyag uralkodik. Az öregecskékbe' benyúló átlátszó kristályokon a To kort y L. által észlelt (001) és (110) formák figyelhetők meg, (8) A repedésekben s üregekben az átkristályosiító oldattal természetszerűen érkezett földes, sárga limonit rakódott le. A kristályok tömöttségére jellemző, bogy a -19.7—2(i mm méretű kristály súlya 91.5 g. Az azurit eredeti formái közül a (001), (111) és a (2()U-eí sikerült a pszeudoanorfózákon felismerni. A kristályok csúcsai és élei legömbölyödőitek. Így a kontakt-goniométeres mérés nem az éleken történt, hanem az összenövések árkaiban, ahol az egymáshoz nőtt.
